Entitások

szukkubusz

Olyan női alakot öltött démon, akik éjszaka látogatta meg a férfiakat, hogy álmukban párosodjon velük, és vámpír módjára energiát merítsen ezekből a találkozásokból. (Incubus ugyanennek a hím változata)

zsidók misztikus írásában, a Zóhárban és a középkori Alphabetum Siracidis (ben Sirach ábécéje) rabbinikus szövegben Lilit volt Ádám első felesége, aki később szukkubusszá vált. Lilit elhagyta Ádámot és megtagadta, hogy visszatérjen az Édenkertbe, miután párosodott Samael arkangyallal. A zoharisztikus Kabbalában négy szukkubusz párosodott Samael arkangyallal. Eredetileg négy démoni nő létezett: LilitEisheth(en)Agrat bat Mahlat(en) és Naamah(en). A szukkubusz felveheti egy gyönyörű fiatal nő alakját, de közelebbről megvizsgálva felfedezhetők teste csúf torzulásai, mint például: madárszerű karmok vagy kígyófarok. A népi folklór olyannak írja le a szukkubusszal történő szexuális aktust, mintha egy jégbarlangba hatolna be valaki, továbbá egyes feljegyzések arról is szólnak, hogy a szukkubusz orális közösülésre kényszerítette a férfit, melynek során a szukkubusz szeméremajkaiból vizelet és más folyadék csurgott. A későbbi néphagyományban a szukkubusz szirén alakját öltötte.

A történelem során papok és rabbik (pl. Hanina Ben Dosa és Abaye) próbálták megfékezni a szukkubuszok hatalmát az emberek felett. Nem minden szukkubusz volt azonban rosszindulatú. Walter Map(en) De Nugis Curialium (Udvaroncok kicsinyes dolgai) középkori szatírája szerint II. Szilveszter pápa (999–1003) egy Meridiana nevű szukkubusszal állt kapcsolatban, aki segített neki magas rangot elérni a Római katolikus egyházban. Halála előtt megvallotta bűneit és vezekelve hunyt el.

Az arabok a dzsinnekkel azonosították őket.

dzsinn 

Az ókori sémi népek hiedelemvilágában a dzsinnek a régi emberek szellemei voltak, akik éjszaka jelentek meg, és a hajnal első sugaraival eltűntek. Képesek voltak láthatatlanná válni és állatokká változni, gyakran tették őket felelőssé betegségekért és az őrületért.

Az arabok úgy képzelték a dzsinneket, mint szellemeket, néha, mint démonokat. A hiedelem szerint a költői tehetséghez és a jóslási képességhez is közük volt.

Az iszlámban megjelenő dzsinnek képesek az üdvözülésre vagy az elkárhozásra, ennél fogva lehetnek jók vagy rosszak.  A muszlimok általánosságban hisznek a dzsinnekben, amelyek szabad akarattal rendelkező lények, akiket Isten füsttelen tűzből teremtett, hasonlóan, ahogy az embereket agyagból.

A dzsinneknek épp olyan társadalmuk van, mint az embereknek, esznek, házasodnak, meghalnak stb. Az emberek nem láthatják őket, de ők látják az embereket. Olykor szándékosan vagy véletlenül kapcsolatba kerülnek az emberekkel. Képesek jót és rosszat is tenni, amiben különböznek az iszlám angyalaitól, akik nem képesek Isten ellen cselekedni, és sosem tehetnek rosszat.

A gonosz dzsinnek szerepe általában megegyezik a keresztény démonokéval, amennyiben szintén képesek embereket megszállni vagy rávenni őket helytelen dolgokra.

Az arab mitológiában a dzsinneket lehetséges varázslat segítségével irányítani azáltal, hogy tárgyakhoz kötjük őket; a Lámpa Szelleme Aladdin történetében is ilyen dzsinn, akit egy olajlámpába börtönöztek.

Dzsinnek fajtái

  • Márid

A dzsinnek közül a legnagyobb hatalommal bírnak, mágikus erővel rendelkeznek, kívánságokat is képesek teljesíteni. Általában szigeteken, tengerek közelében élnek. A szó arab nyelven óriást is jelent.

  • Ifrít

A második leghatalmasabb dzsinn az arab mitológiában.

  • Karín

A karín olyan dzsinn, aki egy emberhez van rendelve, de gonosz tettekre vagy Allah megtagadására sarkallja az embert.

  • Gúl

Gonosz, emberevő dzsinn.