Számoszi Püthagorasz Kr. e. 570 körül – Kr. e. 495 görög filozófus, matematikus és misztikus. Az alábbi linken rengeteg összefüggés és érdekesség olvasható az életéről,
aminek az eredményeképp társaival kiérdemelte, hogy Raffaello a Vatikán falán Őt is megfesse.
Ő is kapott belépőjegyet:
Filozófusként:
Leghíresebb fennmaradt munkája az Arany versek címen létező, latin fordításban 1400 körül megjelent erkölcsfilozófiai, vallási ontológiai, azaz létfilozófiai verseinek a gyűjteménye:
Constantine Lascaris görög nyelvész, tanító, a görög kultúra első jeles olaszországi képviselője. Konstantinépoyt oszmán birodalom általi megszállásakor 1453. május 29-én, – menekült Milánóba, ahol Francesco Sforza herceg vette pártfogásába és nevezte ki görög nevelővé. Nápolyban és Rómában, Szicíliában is tanított nyelvtant és görög kultúrát.
Fő műve a Grammatica, amelyet gyakran újranyomtak, – beleértve a híres Manuzio 1494 –1495 – ös kiadását Pythagoras aranyverseivel gazdagítva, mely Lascaris által készített legértékesebb mű.
1499-ben Messinában kiadta a Vitae illustrium philosophorum siculorum et calabrorum című művét, amely Pitagorasz első reneszánsz életrajzát tartalmazza.
Testo degli „Aurea Carmina Pythagorae”
Püthagorasz arany dala
In primo luogo, come prescritto dalla Legge, sii devoto agli dei immortali e mantieni fede al giuramento; venera quindi gli eroi illustri e venera i demoni terrestri, immolando secondo le regole.
Először is, törvény szerint, szenteld magad a halhatatlan isteneknek és tartsd meg esküdet; aztán tiszteld a híres hősöket és imádd a földi démonokat, a szabályok szerint áldozva.
Onora i genitori ed i parenti vicini, ma tra gli altri fatti amico, chi sia il migliore. Mostrandoti inoltre benevolo nelle conversazioni e nelle azioni utili, non serbare odio per i peccati che sembrano causati dall’amico tuo. Finché puoi: poiché il potere abita presso la necessità.
Tiszteld szüleidet, közeli rokonaidat, a többiek közül az arra leginkább érdemesekkel barátkozz. Légy kedves beszélgetőtárs, cselekedeteid legyenek hasznosak, barátodaidat bűnök miatt ne gyűlöld. Amíg tudod: mert a szükségszerűségben rejlik a hatalom.
Queste cose sappi così, ma abituati a dominare queste: innanzitutto il ventre ed il sonno, la lussuria e l’ira. Non fare mai cosa turpe, né agli altri, né in generale. Ma abbi soprattutto vergogna di te stesso. Pratica la giustizia sia con le opere, sia con le parole. Non abituarti ad agire in alcuna cosa stoltamente. Ma sappi che morire è il destino di tutti.
Ismerd meg az alábbiakat, de szokj hozzá, hogy uralkodj rajtuk: mindenekelőtt a hasadon és az alváson, a bujaságon és a haragon. Soha ne tegyél aljas dolgot, sem másokkal, sem általában. Leginkább a saját lelkiismereteddel foglalkozz. Mind cselekedeteiddel, mind szavaiddal gyakorold az igazságosságot. Semmi ostobaság ne váljon szokásoddá. Tudd, hogy a halál mindenki osztályrésze.
Delle ricchezze, talvolta ama il possederne, talvolta il perderne. Tutti hanno prosperità divine e dolori mortali; in qualunque modo questi abbiano parte, sopporta con animo sereno e non tollerare malvolentieri. Pur curandoli, per quanto possibile, così considera che quelli causati dal destino a coloro che sono buoni, non sono assai estremi.
A gazdagságból néha a birtoklás jut, néha a veszteség. Mindenkinek van isteni jóléte és földi fájdalma; bármiben is legyen ezekből épp, viseld derűs lélekkel, de ne tűrd akaratlanul. Amennyire csak lehet, törődj velük, gondolván, hogy a sors által a jókra mért fájdalmak nem túl szélsőségesek.
Molte poi tra le conversazioni degli uomini sono buone e cattive. Sopraggiungendo le quali, né ti stupisca, né certamente permetta di implicare te stesso. D’altra parte, se anche venisse detta falsità, sopporta con animo sereno; poichè, in caso contrario, si direbbe di te che tutto si compia nelle cose.
Az emberek beszélgetései között sok a jó és sok a rossz. Ezen ne lepődj meg, és ne hagyd magad megvezetni. Másfelől, még ha hazugságot mondanak is, viseld el derűs lélekkel; mert ha nem így lenne, akkor úgyis rádhagynák, hogy mindenben igazad van.
Che nessuno, illudendoti con le parole, né con gli atti, ti porti a dire o a fare ciò che per te non sia il meglio. Inoltre, rifletti prima delle azioni; affinché non siano insensate.
Ne hagyd, hogy bárki szavakkal vagy tettekkel megtévesztve arra késztessen, hogy olyat mondj vagy tegyél, ami számodra nem a legkedvesebb. Mielőtt cselekszel gondolkodj, hogy tetteid ne legyenek ostobaságok.
Comportarsi e parlare da codardi è caratteristico degli uomini stolti. Tu, invece, persevera su quella via che in seguito a te non infligga dolore. Non fare ciò che non sai, ma dimostra quel che davvero è necessario e così la vita trascorrerà assai piacevole.
A gyáva viselkedés és beszéd a buta emberek jellemzője. Te maradj azon az úton, amely nem okoz benned fájdalmat. Ne tedd azt, amit nem tudsz, helyette mutasd, mi a valóban helyénvaló, és így az életed nagyon kellemes lesz.
Né è opportuno trascurare la salute del corpo, ma avere misura nel bere, nel nutrimento e nell’esercizio fisico. D’altra parte, definiamo misura quella che non ti infligga dolore.
Nem illik elhanyagolni a test egészségét sem, mértéket kell tartani az ivásban, az evésben és a testmozgásban. A mértéket pedig definiáld úgy, hogy az ne okozzon fájdalmat.
Abituati ad avere un modo di vita puro, risoluto. E stai attento dal far ciò che comporti invidia. Non spendere il tempo oltre, tanto quanto chi ignora ciò che è utile. Né sii avaro. La misura è la cosa migliore in ogni cosa. Fa dunque ciò che non ti nuoccia, ponderando prima di agire.
Szokj hozzá a tiszta, határozott életmódhoz. Vigyázz, olyat ne tegyél, ami irigységet vált ki. Ne pazarold az idődet, miként azok teszik, akik nem tudják, mi a hasznos. Ne legyél fösvény sem. A mértékletesség a legjobb mindenben. Tehát tedd azt, ami ártalom nélkül marad, és mérlegelj, mielőtt cselekszel.
Né tu accolga il sonno soave negli occhi, prima di aver passato in rassegna le azioni del giorno tre volte, benchè uniche. Dove son stato? Cosa ho fatto? Cosa di ciò che mi è stato detto non è perfetto? Cominciando dall’inizio e ripercorrendo ciò che è dopo. Affliggiti per le azioni malvagie, mentre allietati per quelle buone. Adoperati per queste cose, su queste medita, è opportuno che proprio tu ami queste ed esse ti metteranno sulle orme della Virtù Divina.
Ne engedd, hogy édes álmot üdvözölj a szemedben, amíg háromszor át nem tekintetted a nap tetteit, azok egyediségében. Hol voltam? Mit tettem? Mi az, ami tökéletlen abból, amit mondtak nekem? Kezdve az elejétől, és átgondolva, mi következik. Szomorkodj a rossz cselekedeteken, miközben örülj a jóknak. Dolgozz ezeken a dolgokon, elmélkedj rajtuk; illő, hogy szeresd ezeket a dolgokat, és ezek az isteni erény nyomdokaiba vezetnek majd..
Sì, per chi ha destinato il numero Quattro nella nostra anima, fonte perenne della Natura. Inizia dunque l’Opera, dopo aver implorato gli dei, affinché si compia. Quando avrai conseguito questo, conoscerai l’essenza degli dei immortali e degli uomini mortali e perchè ogni cosa passi e si conservi.
Igen, Őérte, aki a Négyes számot rendelte lelkünkbe, a Természet örök forrását. Így kezdődik a Munka, miután könyörögsz az isteneknek, hogy beteljesülhessen. Ezt elértve, megismered a halhatatlan istenek és a halandó emberek lényegét, és azt, hogy miért múlik el és marad fenn minden.
Apprenderai anche la misura in cui la Natura sia una Legge, simile in ogni cosa. Così non avrai speranze insperabili e nulla ti resterà celato. Apprenderai che gli uomini hanno sofferenze spontanee: miserabili che, avendo vicino il Bene, non lo vedono né lo sentono. D’altra parte, pochi conoscono la soluzione ai mali. Tale sorte nuoce alla mente dei mortali: come cilindri che, avanzando gli uni tra gli altri, hanno infiniti danni. Infatti, loro molesta compagna, si cela una dannosa irosità interiore, che non conviene portar con sé, ma – cedendo – evitare.
Megtanulod azt is, hogy a Természet mennyire törvényszerű, mindenben analógiás. Nem lesznek hiú reményeid, és semmi sem marad rejtve előtted. Megtanulod, hogy az embereknek vannak spontán szenvedéseik: szerencsétlenek, akik a Jó közelében vannak, de nem látják és nem érzik azt.
Kevesen ismerik az írt a bajokra. Ez a sors káros a halandók elméjére: olyanok, mint a hengerek, amelyek egymás között haladva végtelen károkat okoznak. Valójában zavaró társuk, egy káros belső harag rejtőzik bennük, amelyet nem szabadna magunkkal hordozni, hanem – engedve – elkerülni.
Giove Padre o liberi chiunque da molti mali, o mostri a tutti in quale modo accettare la sorte.
Jupiter Atya, vagy szabadíts meg mindenkit a sok gonosztól, vagy mutasd meg mindenkinek, hogyan fogadja el a sorsát.
Ma tu confida, poichè divino è il genere dei mortali, a cui la Sacra Natura, manifestandosi, parla. Se in te vi è alcunchè di quella razza, riuscirai in ciò a cui ti esorto. Risanando la tua anima da quei mali la libererai.
De bízz, mert isteni a halandók faja, akikhez a Szent Természet megnyilvánulva szól. Ha benned is van valami ebből a fajtából, akkor sikerrel jársz abban, amire buzdítalak. Meggyógyítva lelkedet ezektől a bajoktól, megszabadítod azt.
Ma astieniti dai cibi di cui abbiamo detto: abbi giudizio e nelle purgazioni e nella liberazione dell’anima. E considera ogni cosa dall’alto, eleggendo il discernimento per ottima guida.
Ma astieniti dai cibi di cui abbiamo detto: abbi giudizio e nelle purgazioni e nella liberazione dell’anima. E considera ogni cosa dall’alto, eleggendo il discernimento per ottima guida.
Allora, lasciato il corpo, salirai al libero etere. Sarai un Dio immortale, incorruttibile, non più mortale.
Allora, lasciato il corpo, salirai al libero etere. Sarai un Dio immortale, incorruttibile, non più mortale.
Misztikusként:
Arisztotelész szerint Pitagorasz a hüperboreoszok Apollónjának fia. A Pithegoreusok félistenként, csodatevőként tisztelték.
Az járta, hogy a létező lények között voltak istenek, emberek, és olyanok, mint Pitagorasz. Az ókori egyiptomiaknál ez a nézet szintén a mindennapok része volt. Állítólag egyszerre több helyen tudott tartózkodni, ismerte 4 előző életét, csodákat tett és akár démonokkal is társalkodott. Annyira karizmatikus személyiség volt, hogy első nyilvános tanítása után hatszázan csatlakoztak testvériségéhez anélkül, hogy akár csak a családjuktól is elbúcsúztak volna.
Tanítása szerint a lélek halhatatlan és átalakul az élő dolgok más fajaivá; ami létrejön, az újra megszületik határozott ciklikus folyamatban, lévén, hogy semmi sem tökéletesen új; végül, hogy minden dolgot, ami élőként jön a világra, rokonunkként kell kezelni.
Pütagoraszt a „számok atyja” néven is emlegették, mert a püthagoreusok számára a legfontosabb (és tulajdonképp az egyetlen) tudomány a matematika volt: azt tanították, hogy minden dolog kulcsa a számokban rejtezik. Úgy vélte, hogy a jelenségek alapjában mindenhol aritmetikai, illetve geometriai törvényszerűségek állnak, és a való világ jelenségei csak ezek többé-kevésbé tökéletlen kifejeződései: minden mulandó, csak a számok örökkévalóak. Azt tartotta, hogy a világon minden viszony kifejezhető természetes számok arányaival, illetve összegzésével, ezért a püthagoreusok minden jelenségben ezeket az arányokat próbálták meg fölfedezni.
Mivel ezeket az összefüggéseket a zenében sikerült egzakt módon bizonyítani, a püthagoreusok előszeretettel tekintettek mindent – ide értve még az emberi testet is – egy-egy fajta hangszernek, ezért a pszichoterápia legősibb formájaként a lélek bajait is zenével gyógyították: a pácienst sípok és dobok hangjával a kimerült összeesésig tartó, tébolyult táncra kényszerítették.
Mivel minden mindennel arányos, szükségképpen az égitestek mozgásának is arányosnak kell lennie. Püthagorasz világának közepén a gömb alakú Föld lebeg, és körülötte keringenek egy-egy kerékre, azaz szférára erősítve a bolygók, valamint a Nap és a Hold. A szférák forgása suhogó neszt, egyfajta zenei hangzást kelt: ez volt a szférák harmóniája (amit „a szférák zenéjeként” is szoktak emlegetni). Ezt a világon egyedüliként Püthagorasz állítólag hallotta is. Ebben a rendszerben a Naprendszer afféle hatalmas lant, aminek a húrjai körkörösek, az egyes égitestek távolságai pedig arányosak: a Föld és a Hold zenei hangköze egy nagyszekund, a Merkúr és a Hold, illetve a Merkúr és a Vénusz között pedig egy-egy kis szekund van. A Vénusz és a Nap között kis terc, a Mars és a Jupiter között kis szekund, a Jupiter és a Szaturnusz között úgyszintén kis szekund, végül a Szaturnusz és az állócsillagok szférája között ismét egy kis terc távolságot tételezett fel (lásd még: Titius–Bode-szabály).
Nehéz lenne túlértékelni Püthagorasz tudománytörténeti jelentőségét. Amint arra Arthur Koestler rámutat: „az a gondolat, hogy a bölcsesség és a hatalom kulcsa egyaránt a számokban rejtőzik, egyetlenegy, Európán kívüli civilizációban sem bukkant fel soha”.
Mivel Püthagorasz hitt a világ alapvető zeneiségében, életszemlélete igen közel állt Orpheusz híveiéhez, az úgynevezett orfikusokhoz – tőlük vette át például a hús- és babfogyasztás tilalmát.
Matematikusként:
A Pitagorasz-tételt a babilóniaiak és az indiaiak már évszázadokkal Püthagorasz előtt ismerték és használták, de lehet, hogy ő volt az első, aki megismertette a görögökkel. Nem is ő bizonyította elsőként – és a neki tulajdonított felfedezések közül is bizonytalan, hogy mi az, amire valóban ő jött rá, és mi az, amire tanítványai.
Egyes források Püthagorasznak tulajdonítják a szabályos testek felfedezését. Más bizonyítékok arra utalnak, hogy csak a tetraédert, a hexaédert és a dodekaédert ismerte, és hogy az oktaéder és az ikozaéder felfedezése Theaetetuszé, Platón kortársáé.