A berberek Északnyugat-Afrika Magreb régiójában az őslakos,egymással rokon népcsoportok összefoglaló neve. Legismertebb csoportjuk a tuaregek, de kisebb berber közösségek a Magreb régión kívül, például Mali vagy Niger északi részén, Burkina Fasóban vagy az egyiptomi Szíva és Qara oázisokban is megtalálhatók.
A „berber” nevet a kívülállók alkalmazták rájuk, ennek eredete a latin „barbari” (=barbár), amit az ókori rómaiak az Észak-Afrika partjain élő, latinul nem beszélő népekre és magára a területre is vonatkoztattak.
A berber identitást a nyelvhez és a kultúrához való kötődés jelenti. A legfőbb berber nyelvjárást „tamazight” néven illetik.
Észak-Afrikában manapság a berberek többnyire kétnyelvűek, a berber mellett arabul is beszélnek.
Számukra életbevágóan fontos volt a családhoz és a törzshöz való kötődés, hiszen csak így maradhattak életben, ez a kötődés napjainkig megmaradt. A berber közösséget alkotó családok és rokonok egymás közelében laknak, ez különösen a kisebb falvakra jellemző.
A hagyományos berber vallás észak-afrikai őslakosai, a berberek régi, a kereszténység és az iszlám felvétele előtt gyakorolt hitrendszert jelenti.
A vallás helyben született, majd később több ókori kultúra vallási hiedelmei és hagyományai hatottak rá, mint az ókori egyiptomi vallás, a főniciai eredetű punok hitvilága, a judaizmus, az ibériai mitológia, és a hellenisztikus vallások. A két legutolsó hatást a régi arab vallás, illetve az iszlám jelentette. Az ősi berber vallási hagyományok egy része még ma is létezik a népi kultúrában és hagyományaiban.
1958-ban a Római Egyetem professzora, Fabrizio Mori (1925-2010) felfedezett egy körülbelül 5500 éves líbiai múmiát – amely nagyjából ezer évvel idősebb, mint bármely ismert óegyiptomi múmia.
Őseik szellemeit isteneknek tekintették. Esküdtek rájuk és tanácskoztak velük. Miután kéréseket fogalmaztak meg, sírjaikban aludtak, hogy álmokban várják a válaszokat.
Hérodotosz (i. e. 484 – i. e. 425 körül) ugyanezt a gyakorlatot jegyezte fel a naszamoniaknál, akik a Szíva és Augila környéki sivatagokban éltek. Ezt írta:
[…]Megesküsznek a közöttük lévő férfiakra, akikről azt beszélik, hogy a legigazabbak és legbátrabbak voltak, azáltal, hogy ezek, mondom, kezüket a sírjukra teszik; és úgy jósolnak, hogy felkeresik őseik sírhalmait, és miután imádkoztak, lefekszenek rájuk aludni; és bármit is lát az ember álmában, azt elfogadja.
A berberek is imádták a királyaikat. A numidiai királyok sírjai az ókori berberek által hátrahagyott legjelentősebb emlékek közé tartoznak.




Vajon mi van odaírva?
https://www.lexilogos.com/keyboard/tamazight.htm
Minta szöveg a Tamazightban

Transzliteráció
Imdanen, akken ma llan ttlalen d ilelliyen msawan di lḥweṛma d yizerfan-ghur sen tamsakwit d lâquel u yessefk ad-tili tegmatt gar asen.
Fordítás
Minden emberi lény szabadnak és egyenlőnek születik méltóságában és jogaiban. Ésszel és lelkiismerettel rendelkeznek, és a testvériség szellemében kell viselkedniük egymással.
(Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikke)
A szentek tisztelete (nem imádata), amely a modern berbereknél a marabutizmus formájában létezik – amely Északnyugat-Afrikában széles körben elterjedt –, nem tudni biztosan, hogy tartalmaz – e nyomokat a halottakkal kapcsolatos korábbi hiedelmekből vagy szokásokból.
Ősi berber sírok
A korai emberek és őseik sírjai arra utalnak, hogy a berberek és elődeik hittek a túlvilági életben. Az északnyugat-afrikai őskori emberek kis lyukakba temették a holttesteket. Amikor rájöttek, hogy a nem biztonságos gödrökben eltemetett holttesteket a vadállatok kiássák, mélyebb gödrökbe kezdték őket eltemetni. Később a halottakat barlangokba, halomsírokba, sziklába vájt sírokba, halmokba és más típusú sírokba temették.
Ezek a sírok a kezdetleges szerkezetektől a sokkal bonyolultabbakig fejlődtek, mint például az egész Észak-Afrikában elterjedt piramis alakú sírok. Úgy tűnik, hogy az ilyen sírba való eltemetés megtiszteltetése a közösség legfontosabb tagjainak volt fenntartva.
Ezek a piramissírok felkeltették néhány tudós figyelmét, például Mohamed Chafikéét, aki könyvet írt, amelyben számos, a modern időkig fennmaradt sír történetét tárgyalja. A piramisszerű berber sírokat etimológiai és történelmi adatok alapján megpróbálta összefüggésbe hozni a nagy egyiptomi piramisokkal. A legismertebb berber piramisok a 19 méteres, római kor előtti numidiai Medraszén piramis és a 30 méteres ókori Mauritán piramis.

https://www.archnet.org/sites/18898
A Tipazában található numidiai piramis Kbour-er-Roumia vagy Juba és Sypax sírja néven is ismert, amelyet a francia telepesek tévesen a Keresztény nő sírjaként fordítottak le. A sírban II Juba király és II Kleopátra Szeléné királyné,
Mauritánia uralkodói nyugszanak.