Weöres Sándor: Ének a határtalanról
Amikor még senkise voltam,
fény, tiszta fény,
a kígyózó patakokban
gyakran aludtam én.
Hogy majdnem valaki lettem,
kő, durva kő,
hegylejtőn jég-erezetten
hömpölygetett nagy erő.
És végül élni derültem,
láng, pőre láng,
a szerte határtalan űrben
mutatom valódi hazánk.
Gitározni, ukulelézni, és
zongorázni is meg lehet tanulni,
mert elvileg „Difficulty:absolute beginner”.
Kedvencem:
Felső Tízezer Spotify -on, ugyanez: Youtube -on
Ez meg hát azért mégiscsak Kaláka: Spotify
A linkelt zenéket mások írták, de biztos új is álmodható,
ha álmodsz egy szépet, küldd el, itt lesz a helye