Kulturális, érzékelési sokkhatásként érheti az embert, ha felkészületlenül jár arra. Aki kifejezetten szereti ezeket a kihívásokat, ez egy remek helye lesz a gyakorlatozásnak, aki viszont már otthon nekilátna a készülődésnek, ajánlom először is megkóstolni az ott talán leghétköznapibbnak számító, mindenhol kapható, de itthon is nagyon egyszerűen elkészíthető levesét, az Ezogelin Çorbası -t:
Egy mitikus leves:
Zöhre Kız 1909-ben született a gaziantepi Oğuzeli terület Uruş nevű falujában. Amikor felcseperedett, az egész faluban híressé vált szépségéről: csak „Ezo”-ként, azaz „Szép”-ként emlegették. Eladósorba került, szerelmes lett, férjhez ment – ekkor nevezték „a szép menyasszony”-nak, vagyis „Ezo Gelin”-nek. Róla kapta a nevét a menyegzőjén felszolgált leves, a történet azonban itt nem ért véget, a folytatás recepttel együtt itt olvasható. A zöldségalaplé az olvasatomban 2 leveskocka és bulgur nélkül csinálom, majd összeturmixolom, mert ez a textúrára emlékeztet az ottani étkezésekre.
Egy fura tárgy:
Dzezva. Egy kétemeletes kanna. Az alsó kannába víz forr, a felső kannában egy erős tea van. Aki fogyasztani szeretne, tölt magának felülről, majd vizet tölt hozzá az alsó kannából.
így készül a török tea
Magyarországon is lehet már kapni ezt a csodát, elektromos, exlúzív és egyszerűbb verzióban is.
Egy felirat a feliratokról:
Azután nem árt megbarátkozni a képek, ábrák helyett is használt feliratokkal. Számomra a mai napig ijesztőnek tűnnek, mert nem értem őket, és sokszor monumentálisak, a vonalvezetésük számomra túl éles, -de kezdek barátkozni vele, – és, ahogy az értelme, mondanivalója felfedődik, máris barátságosabb világot mutat.
A török kalap szó jelentése „írás” vagy „egy sor” (mint a szövegben, vagy egy sima vonal).
A régi időkben az emberek fizikai eszközökkel létrehozott spirituális geometriának gondoltak.
Ez a „vonalművészet”, – önmagában is rendkívül egyedi művészeti forma, amely az arab ábécéből született, és kedves mind az iszlám, mind a muszlim civilizáció számára. Formáját tekintve meglehetősen primitív életet kezdett, de idővel nagyon kifinomulttá vált, az oszmán kalligráfusok új stílusokat dolgoztak ki.
Az iszlám megjelenésével a Korán lemásolása, majd könyvvé alakítása következett, amelyet mushafnak vagy Korán-kódexnek neveznek.
Így az emberek nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a szent szöveg azokban a mushafokban hibátlanul legyen megírva és megjelölve, hogy megfelelően el lehessen mondani. Gyakorlatilag minden nemzet, amely felvette az iszlámot, vallási kötelességből felvette az arab írásrendszert is. Néhány évszázadon belül az egész iszlám világ közös tulajdonává vált, nem csak egy adott kultúráé; hasonlóképpen az „arab kalligráfia” is kiszélesedett, és átalakult „iszlám kalligráfiává„.
çorbası
1, s.répa, zellerszár, hagyma
ha összepirult
par.pür és fokhagyma is bele
