Számoszi Püthagorasz Kr. e. 570 körül – Kr. e. 495 görög filozófus, matematikus és misztikus. Az alábbi linken rengeteg összefüggés és érdekesség olvasható az életéről,
aminek az eredményeképp társaival kiérdemelte, hogy Raffaello a Vatikán falán Őt is megfesse.
Ő is kapott belépőjegyet:
Filozófusként:
Leghíresebb fennmaradt munkája az Arany versek címen létező, latin fordításban 1400 körül megjelent erkölcsfilozófiai, vallási ontológiai, azaz létfilozófiai verseinek gyűjteménye:
Constantine Lascaris görög nyelvész, tanító, a görög kultúra első jeles képviselője Olaszországban. Tudott görögül, és olaszul is, mert, mikor Konstantinépoyt megszállta az oszmán birodalom 1453. május 29-én, – elmenekült, Milánóba, ahol Francesco Sforza herceg görög nevelőnek nevezte ki. Nápolyban és Rómában, szicíliában is tanított nyelvtant és görög kultúrát.
Fő műve a Grammatica, amelyet gyakran újranyomtak, – beleértve a híres Manuzio 1494 –1495 – ös kiadását Pythagoras aranyverseivel, amely a Lascaris által készített legértékesebb mű.
1499-ben Messinában kiadta a Vitae illustrium philosophorum siculorum et calabrorum című művét, amely Pitagorasz első reneszánsz életrajzát tartalmazza
Testo degli „Aurea Carmina Pythagorae”
„Püthagorasz arany karminája” szövege
In primo luogo, come prescritto dalla Legge, sii devoto agli dei immortali e mantieni fede al giuramento; venera quindi gli eroi illustri e venera i demoni terrestri, immolando secondo le regole.
Először, ahogy a törvény előírja, szenteld magad a halhatatlan isteneknek, és tartsd meg az esküdet; azután imádd a jeles hősöket, és imádd a földi démonokat, a szabályok szerint feláldozva magad.
Onora i genitori ed i parenti vicini, ma tra gli altri fatti amico, chi sia il migliore. Mostrandoti inoltre benevolo nelle conversazioni e nelle azioni utili, non serbare odio per i peccati che sembrano causati dall’amico tuo. Finché puoi: poiché il potere abita presso la necessità.
Tiszteld a szülőket és a közeli rokonokat, de a többiek közül barátkozz, aki a legjobb. Mutatkozz továbbá jóindulatúnak a beszélgetésben és a hasznos cselekedetekben, és ne tarts gyűlöletet a barátod által látszólag okozott bűnökért. Ameddig csak tudsz: mert a hatalom a szükségben lakozik.
Queste cose sappi così, ma abituati a dominare queste: innanzitutto il ventre ed il sonno, la lussuria e l’ira. Non fare mai cosa turpe, né agli altri, né in generale. Ma abbi soprattutto vergogna di te stesso. Pratica la giustizia sia con le opere, sia con le parole. Non abituarti ad agire in alcuna cosa stoltamente. Ma sappi che morire è il destino di tutti.
Ismerd meg tehát ezeket a dolgokat, de szokj hozzá, hogy uralkodj ezeken: mindenekelőtt az anyaméh és az alvás, a vágy és a harag. Soha ne tégy rosszat, sem másokkal, sem általában. Mindenekelőtt szégyelld magadat. Gyakorold az igazságosságot mind cselekedetekkel, mind szavakkal. Ne szokj hozzá, hogy bármiben ostobán cselekedj. De tudd, hogy a halál mindenkinek a sorsa.
Delle ricchezze, talvolta ama il possederne, talvolta il perderne. Tutti hanno prosperità divine e dolori mortali; in qualunque modo questi abbiano parte, sopporta con animo sereno e non tollerare malvolentieri. Pur curandoli, per quanto possibile, così considera che quelli causati dal destino a coloro che sono buoni, non sono assai estremi.
A gazdagságból néha szeret birtokolni, néha elveszíteni. Mindenkinek vannak isteni jólétei és halandói bánatai; bármiben is van ezekből része, viselje őket derűs lélekkel, és ne tűrje őket akaratlanul. Miközben törődj velük, amennyire csak lehet, úgy vedd figyelembe, hogy azok, amelyeket a sors okoz a jóknak, nem túl szélsőségesek.
Molte poi tra le conversazioni degli uomini sono buone e cattive. Sopraggiungendo le quali, né ti stupisca, né certamente permetta di implicare te stesso. D’altra parte, se anche venisse detta falsità, sopporta con animo sereno; poichè, in caso contrario, si direbbe di te che tutto si compia nelle cose.
Sokan vannak tehát az emberek beszélgetései között jók és rosszak. Ezek felett ne csodálkozzatok, és ne is engedjétek magatokat belekeveredni. Másfelől, még ha hazugságot mondanak is, viseld el derűs lélekkel; mert ha nem így lenne, akkor azt mondanák rólad, hogy minden beteljesedik a dolgokban.
Che nessuno, illudendoti con le parole, né con gli atti, ti porti a dire o a fare ciò che per te non sia il meglio. Inoltre, rifletti prima delle azioni; affinché non siano insensate.
Senki se tévesszen meg titeket szavakkal, se tettekkel, hogy azt mondjátok vagy tegyétek, ami nem a legjobb nektek. A cselekedetek előtt is gondolkodjatok, nehogy ostobaság legyen belőlük.
Comportarsi e parlare da codardi è caratteristico degli uomini stolti. Tu, invece, persevera su quella via che in seguito a te non infligga dolore. Non fare ciò che non sai, ma dimostra quel che davvero è necessario e così la vita trascorrerà assai piacevole.
Gyáván viselkedni és gyáván beszélni a bolond emberekre jellemző. Te viszont kitartasz azon az úton, amely később nem okoz neked fájdalmat. Ne azt, amit nem tudsz, helyette azt mutasd meg,amit igen, az valóban szükséges, és így az élet nagyon kellemes lesz.
Né è opportuno trascurare la salute del corpo, ma avere misura nel bere, nel nutrimento e nell’esercizio fisico. D’altra parte, definiamo misura quella che non ti infligga dolore.
Nem illik elhanyagolni a test egészségét sem, de mértéket kell tartani az ivásban, az evésben és a testmozgásban. A mértéket ezzel szemben úgy határozzuk meg, mint ami nem okoz fájdalmat.
Abituati ad avere un modo di vita puro, risoluto. E stai attento dal far ciò che comporti invidia. Non spendere il tempo oltre, tanto quanto chi ignora ciò che è utile. Né sii avaro. La misura è la cosa migliore in ogni cosa. Fa dunque ciò che non ti nuoccia, ponderando prima di agire.
Szokj hozzá a tiszta, határozott életmódhoz. És óvakodjatok attól, hogy olyat tegyetek, ami irigységgel jár. Ne töltsetek el többet időt, mint az, aki figyelmen kívül hagyja azt, ami hasznos. És ne is fukarkodjatok. A mérték a leghelyesebb mindenben. Ezért azt tedd, ami nem árt neked, mérlegelj, mielőtt cselekednél.
Né tu accolga il sonno soave negli occhi, prima di aver passato in rassegna le azioni del giorno tre volte, benchè uniche. Dove son stato? Cosa ho fatto? Cosa di ciò che mi è stato detto non è perfetto? Cominciando dall’inizio e ripercorrendo ciò che è dopo. Affliggiti per le azioni malvagie, mentre allietati per quelle buone. Adoperati per queste cose, su queste medita, è opportuno che proprio tu ami queste ed esse ti metteranno sulle orme della Virtù Divina.
Nem is örülsz a szelíd álomnak a szemedben, mielőtt háromszor, bár csak egyszer, de átnézted volna a nap eseményeit. Hol jártam? Mit tettem? Mi az, amiről azt mondták, hogy nem tökéletes? Kezdd az elejéről, és nézd át, mi van utána. Bánkódj a rossz cselekedetek miatt, miközben örülj a jó cselekedeteknek. Bánkódjatok ezeken a dolgokon, meditáljatok ezeken, illik, hogy szeressétek ezeket, és az Isteni Erény nyomdokaiba állítanak benneteket.
Sì, per chi ha destinato il numero Quattro nella nostra anima, fonte perenne della Natura. Inizia dunque l’Opera, dopo aver implorato gli dei, affinché si compia. Quando avrai conseguito questo, conoscerai l’essenza degli dei immortali e degli uomini mortali e perchè ogni cosa passi e si conservi.
Igen, annak, aki a lelkünkben a négyes számot, a természet örök forrását rendelte el. Ezért kezdjétek el a Munkát, miután könyörögtök az istenekhez, hogy az megvalósuljon. Ha ezt elérted, meg fogod ismerni a halhatatlan istenek és a halandó emberek lényegét, és azt, hogy miért múlik el és marad meg minden.
Apprenderai anche la misura in cui la Natura sia una Legge, simile in ogni cosa. Così non avrai speranze insperabili e nulla ti resterà celato. Apprenderai che gli uomini hanno sofferenze spontanee: miserabili che, avendo vicino il Bene, non lo vedono né lo sentono. D’altra parte, pochi conoscono la soluzione ai mali. Tale sorte nuoce alla mente dei mortali: come cilindri che, avanzando gli uni tra gli altri, hanno infiniti danni. Infatti, loro molesta compagna, si cela una dannosa irosità interiore, che non conviene portar con sé, ma – cedendo – evitare.
Azt is meg fogod tanulni, hogy a Természet valójában egy Törvény, minden dologban hasonló. Így nem lesznek kifejezhetetlen reményeid, és semmi sem marad rejtve előtted. Megtudod majd, hogy az embereknek spontán szenvedéseik vannak: szerencsétlenek, akik, bár a Jó közel van hozzájuk, nem látják és nem érzik azt. A rosszra azonban kevesen tudják a megoldást. Az efféle sors bántja a halandók elméjét: mint a hengerek, amelyeknek, ha egyik a másik között halad előre, végtelen kárt okoz. Mert bajkeverő társként ott lappang bennük a káros belső izgalom, amelyet nem szabad hordozni, hanem – engedve – kerülni kell.
Giove Padre o liberi chiunque da molti mali, o mostri a tutti in quale modo accettare la sorte.
Jupiter atya vagy megszabadít mindenkit a sok gonosztól, vagy megmutatja mindenkinek, hogyan kell elfogadni a sorsot.
Ma tu confida, poichè divino è il genere dei mortali, a cui la Sacra Natura, manifestandosi, parla. Se in te vi è alcunchè di quella razza, riuscirai in ciò a cui ti esorto. Risanando la tua anima da quei mali la libererai.
De te bízol, mert isteni a halandók népe, akikhez az önmagát megnyilvánító Szent Természet szól. Ha van benned valami ebből a fajból, akkor sikerülni fog neked az, amire biztatlak. Azzal, hogy meggyógyítod a lelkedet ezektől a gonoszságoktól, megszabadítod azt.
Ma astieniti dai cibi di cui abbiamo detto: abbi giudizio e nelle purgazioni e nella liberazione dell’anima. E considera ogni cosa dall’alto, eleggendo il discernimento per ottima guida.
De tartózkodjatok azoktól az ételektől, amelyekről beszéltünk: legyen ítéletetek és a lélek tisztulásában és szabadulásában. És fontoljatok meg mindent felülről, és válasszátok az ítélőképességet jó vezetőnek.
Allora, lasciato il corpo, salirai al libero etere. Sarai un Dio immortale, incorruttibile, non più mortale.
Ezután, miután elhagytátok a testet, felemelkedtek a szabad éterbe. Halhatatlan, romolhatatlan Isten leszel, aki többé nem halandó.
Misztikusként:
Arisztotelész szerint Pitagorasz a hüperboreoszok Apollónjának fia. A Pithegoreusok félistenként, csodatevőként tisztelték.
Az járta, hogy a létező lények között voltak istenek, emberek, és olyanok, mint Pitagorasz. Az ókori egyiptomiaknál ez a nézet szintén a mindennapok része volt. Állítólag egyszerre több helyen tudott tartózkodni, ismerte 4 előző életét, csodákat tett és akár démonokkal is társalkodott. Annyira karizmatikus személyiség volt, hogy első nyilvános tanítása után hatszázan csatlakoztak testvériségéhez anélkül, hogy akár csak a családjuktól is elbúcsúztak volna.
Tanítása szerint a lélek halhatatlan és átalakul az élő dolgok más fajaivá; ami létrejön, az újra megszületik határozott ciklikus folyamatban, lévén, hogy semmi sem tökéletesen új; végül, hogy minden dolgot, ami élőként jön a világra, rokonunkként kell kezelni.
Pütagoraszt a „számok atyja” néven is emlegették, mert a püthagoreusok számára a legfontosabb (és tulajdonképp az egyetlen) tudomány a matematika volt: azt tanították, hogy minden dolog kulcsa a számokban rejtezik. Úgy vélte, hogy a jelenségek alapjában mindenhol aritmetikai, illetve geometriai törvényszerűségek állnak, és a való világ jelenségei csak ezek többé-kevésbé tökéletlen kifejeződései: minden mulandó, csak a számok örökkévalóak. Azt tartotta, hogy a világon minden viszony kifejezhető természetes számok arányaival, illetve összegzésével, ezért a püthagoreusok minden jelenségben ezeket az arányokat próbálták meg fölfedezni.
Mivel ezeket az összefüggéseket a zenében sikerült egzakt módon bizonyítani, a püthagoreusok előszeretettel tekintettek mindent – ide értve még az emberi testet is – egy-egy fajta hangszernek, ezért a pszichoterápia legősibb formájaként a lélek bajait is zenével gyógyították: a pácienst sípok és dobok hangjával a kimerült összeesésig tartó, tébolyult táncra kényszerítették.
Mivel minden mindennel arányos, szükségképpen az égitestek mozgásának is arányosnak kell lennie. Püthagorasz világának közepén a gömb alakú Föld lebeg, és körülötte keringenek egy-egy kerékre, azaz szférára erősítve a bolygók, valamint a Nap és a Hold. A szférák forgása suhogó neszt, egyfajta zenei hangzást kelt: ez volt a szférák harmóniája (amit „a szférák zenéjeként” is szoktak emlegetni). Ezt a világon egyedüliként Püthagorasz állítólag hallotta is. Ebben a rendszerben a Naprendszer afféle hatalmas lant, aminek a húrjai körkörösek, az egyes égitestek távolságai pedig arányosak: a Föld és a Hold zenei hangköze egy nagyszekund, a Merkúr és a Hold, illetve a Merkúr és a Vénusz között pedig egy-egy kis szekund van. A Vénusz és a Nap között kis terc, a Mars és a Jupiter között kis szekund, a Jupiter és a Szaturnusz között úgyszintén kis szekund, végül a Szaturnusz és az állócsillagok szférája között ismét egy kis terc távolságot tételezett fel (lásd még: Titius–Bode-szabály).
Nehéz lenne túlértékelni Püthagorasz tudománytörténeti jelentőségét. Amint arra Arthur Koestler rámutat: „az a gondolat, hogy a bölcsesség és a hatalom kulcsa egyaránt a számokban rejtőzik, egyetlenegy, Európán kívüli civilizációban sem bukkant fel soha”.
Mivel Püthagorasz hitt a világ alapvető zeneiségében, életszemlélete igen közel állt Orpheusz híveiéhez, az úgynevezett orfikusokhoz – tőlük vette át például a hús- és babfogyasztás tilalmát.
Matematikusként:
A Pitagorasz-tételt a babilóniaiak és az indiaiak már évszázadokkal Püthagorasz előtt ismerték és használták, de lehet, hogy ő volt az első, aki megismertette a görögökkel. Nem is ő bizonyította elsőként – és a neki tulajdonított felfedezések közül is bizonytalan, hogy mi az, amire valóban ő jött rá, és mi az, amire tanítványai.
Egyes források Püthagorasznak tulajdonítják a szabályos testek felfedezését. Más bizonyítékok arra utalnak, hogy csak a tetraédert, a hexaédert és a dodekaédert ismerte, és hogy az oktaéder és az ikozaéder felfedezése Theaetetuszé, Platón kortársáé.