Khaosz az ősanyag:
mind e világ kerekén egyarcú volt az egész nagy
Publius Ovidius Naso: Metamorphoses
természet: chaos, így hívták: csak nyers kusza halmaz
VILÁGOSSÁG
első és második generációs istenek:
1. Nüx az éjszaka istene önmagából született
és ő szülte 1.1 Ereboszt a sötétség istenét
Nüx és Erebosz közös gyermeke:
2.1 Hémera Világosság
2.2 Aithér a Nappal istene
2.3 Khreon az alvilág révésze, aki miatt a halottak nyelve alá érmét tettek, hogy tudjanak neki fizetni. De mivel soványka volt, a halandók rá is bírhatták, hogy átvigye őket a Sztüksz folyón, így érme nélkül sem kellett 100 évet bolyonganiuk.
Ég és Föld és Víz
Nüx önmagából szülte meg:
1.2 Eroszt a szerelem istenét
1.3 Tartaroszt az alvilágét
1.4 Gaiát a Föld istennőjét
És ama tűzlelkű s minden súly nélküli égbolt
Publius Ovidius Naso: Metamorphoses
felszökkent, s a világ tetejét foglalta lakásul;
legközelebb hozzá helyben s kicsi súlyban a lég van;
sűrűbb sokkal a föld s viselője nehéz elemeknek,
súlya miatt lefelé sűllyedt; s a körébe-folyó nedv
szélre vonult s a tömör szárazt körül így keritette.
Harmadik generáció
Gaia önmagából szülte
1.4.1 Uranoszt az ég istenét
1.4.2 Oureiát, a hegyek és
1.4.3. Pontuszt a tengerek istenét
Gaia és Uranosz gyermekei:
Uranosz nem kedvelte legfiatalabb gyermekeit,
a három küklópszot (egyszemú) és a három hekatonkheirt (százkezű, ötvenfejű), hogy a Tartarosz mélyére vetette őket.
6 fiuk is született, ők a titánok és 6 lányuk, ők a titaniszok. Ezek a gyermekek kezdetben az őserő megtestesítői voltak, később tapasztalataik megszerzése után az emberiség jótevőivé váltak.
A titánok gyermekei is titánok.
Gaia, mikor nem bírta tovább nézni, hogy miként bánik Uranosz a gyermekeivel kifundált egy tervet, a terv megvalósításában a legifjabb Kronosz segítette. Gaia létrehozott méhében egy fehér fémet, és óriási, gyémánt keménységű sarlót készített belőle. Kronosz ezzel az eszközzel kasztrálta apját. Az üvöltő istenség vére a földre hullott, és ebből születtek meg az
– Erinnüszök a bosszúállás véres istennői, akik egy tévedésük belátása után a törvényesség őrei, az Eumeniszek (jóindulatúak) lettek. Innen ered a görög természetfilozófiában az a felfogás, hogy az Erinnüszök „az igazság érvényesítői”, mivel engedélyük nélkül „még a Nap sem lépi túl mértékét”. Római megfelelőik a Fúriák voltak.
– Gigászok szakállas, bozontos hajú, félig kígyó testű lények. Amikor Zeusz letaszítotja a gigászok testvéreit, a titánokat a Tartaroszba, a hatalmas óriások bosszút fogadtak az olümposzi istenek ellen, és hogy elérjék az Olümposz tetejét hegyeket halmoztak egymásra. A jóslat szerint az Olümposz lakói nem győzhették le a gigászokat Héraklész segítsége nélkül. A nagy hős is részt vett a harcokban, így a gigászok elpusztultak.
– Meliák a testvéri közösség megszemélyesítői, akik a természetben csoportosan élnek és együttesen jelennek meg ha segítségül hívják őket.
Kronosz a levágott szervet a dühöngő tenger habjaiba vetette, amelyből így született Aphrodité , – a szerelem és a szépség istennője.
A titánok kiengedték a három küklopszot: Brontészt, Szteropészt és Argészt, valamint a három ötvenfejű százkezűt, a hekatonkheireket, s megfosztották Uranoszt hatalmától, és Kronoszt tették meg az ég urává.
Kronosz nem hálálta meg félelmetes testvérei jótettét. Ő is rettegett százkezű öccseitől, kezüket széttéphetetlen bilincsbe verte, és bezárta őket az alvilág mélyére, a Tartaroszba. A titánok nőül vették nővéreiket, és számos istenmagzatot nemzettek.
A továbbiakban a Titánok és feleségeik következnek. 3 Titanis nem Titánnal házasodott,
Dyóné titanisz jól példázza, hogy mennyire nehéz kibogozni az isteni családfát. Az ő variációinak sokaságát csak érdekességként, azon belül is csak erős idegzetűeknek másoltam ide. A többi tiszta lesz 🙂
Dyóné titanisz
1, Dióné ókeanisz a görög mitológiában. Az eső és források istennője.
2, Homérosz Iliaszában is szerepel, Aphrodité anyjaként. Aphrodité Dionéhoz ment, miután megsebesítették a csatában, amelyben a kedvenc fiát, Aineiaszt védte. Ebben az epizódban Dióné Gaia megfelelője, a Földanyáé, akit Homérosz szintén olümposzi istenként ír le.
3, Hésziodosz nem sorolja fel a titánok között, de az ókeaniszok közt igen. Ez esetben Ókeanosz és Téthüsz leánya lenne.
4, Pszeudo-Apollodórosznál Gaia és Uranosz leánya, tehát titán.
5, Hyginus szerint Gaia és Aithér gyermeke, Hészükhiosz csak annyit jegyez meg róla, hogy Bacchus anyja.
6, Ugyanezzel a névvel a nimfák között is szerepel, itt Atlasz leánya, aki Tantaloszhoz ment feleségül.
7, A néreidák közt is van Dióné egyes listákban, ekkor Néreusz és Dórisz leánya.
Themisz titanisz az Olümposzon tanácsadó az igazság ügyeiben, Zeusszal együtt tartja fenn a rendet, a természetben és az emberi ügyekben. Jóslatokat is kértek tőle, Apollón Delphiben az ő örökébe lépett.
Mnémoszüné titanisz emlékezés istennője, a múzsák anyja. Zeusz kilenc szerelmes éjszakát töltött vele, melynek gyümölcseként az istennő „kilenc egyforma természetű lányt szült, akik csak az éneklésre gondoltak, semmi egyébre”.
Csak a beavatottak kiváltsága volt, hogy haláluk után a Léthé helyett a Mnémoszüné vizéből ihattak. Ez a forrás az emlékezet vizét csobogja. Az emlékezés pedig minden kultúrában a tudás legtisztább forrása.
Ókeanosz titán – a világóceán
(izmos felsőtest, hosszú szakáll, szarvak, derék alatt kígyótest)
— felesége —
Téthüsz titanisz – tengeristennő
Gyermekeik a tengerek nimfái az ókeaniszok, a világ folyói, forrásai és tavai. Számuk kb 3000.
– Amphitrité volt a tengerek királynője, férje Posszeidon, gyermekük Tritónnak félig ember, félig hal sellőistenség lett.
– Métisz az értelem és a megfontoltság istennője, Zeusz első felesége, Athéne-nek, – a bölcsesség, az igazságos háború, a jog, az igazságosság, a művészetek, a kézművesség és a képzés istennőjének, – az anyja.
– Eurümé, – Zeusz 3. felesége, – a khariszok (rómaiul gráciák) a báj, a kellem, a jóság, a kreativitás, a termékenység istennői, akik a természet harmóniáját testesítették meg. Hárman voltak: a legfiatalabb Aglaia a Ragyogó, Euphroszüné az Öröm és a legidősebb Thaleia a Virágzó. Alakjuk olykor a hórákéval olvad össze és néhol úgy jelennek meg, mint Dionüszosz és Aphrodité, vagy mint Héliosz és a naiasz Aegle gyermekei.
Egy kis magyarázat, párhuzam: az imént említett naiasz a nimfák azon csoportja, akik a források, kutak, patakok és csermelyek gondozói. Mint vízi istenségek megszemélyesítik a folyókat, és eredendő ősi lelkülettel ruházzák fel a mocsarak, tavak, lagunák csendes vizeit.
A naiaszok által gondozott helyek gyakran voltak archaikus kultuszok színhelyei. A serdülőkorba érő fiúk és lányok gyakorta ajánlották fel gyermeki hajtincseiket a forrás nimfájának, akitől jó egészséget, hosszú életet és gyermekáldást kértek. Egyes helyeknek, mint például a Lerna környéki tavaknak mágikus tisztító, és gyógyerőt tulajdonítottak. Rituális állatáldozatokat mutattak be az ősi forrás jóslataiért.
Számomra ismerősen hangzik: Mária szikla (Budakeszi) Mária forrás (Kács)
– Dórisz: Neve a tenger nyújtotta bőséget jelképezi. Néreusz tengeristenhez ment feleségül, akit „Tengeri öregnek” is neveznek, aki gyűlölte a hazugságot, és jó tanácsokat adott. Néreusz jóstehetséggel bírt, de hogy jóslatot adjon, le kellett gyűrni, mivel a tengerhez hasonlóan folyton változtatta alakját, 50 lányuk a néreiszek, ők a tenger mélyén, ezüstös barlangokban laktak, kék hajuk volt és tánccal, zenével szórakoztatták magukat valamint a tenger többi istenét. Mint jóságos és segítőkész istennők, oltalmazták a hajósokat és gyakran kísérték útjára Poszeidont is. Szüntelen csacsogásukról az ókori görögök úgy vélték, hogy a tenger hangját hallják.
Amphitrité egyszer elkeseredésében belevetette magát az Atlanti-óceánba, ám egy delfin megmentette, és elvitte őt Poszeidónhoz, aki feleségül vette. Hálából Poszeidón a csillagként az égre helyezte el, az a Delfin csillagkép.
Csillagászati vonatkozás: Nereida, Halimédesz, Galatea, Nészó, Szaó, Laomédeia és Pszamathé (a Neptunusz holdjai).
Emellett egy fia is született, Neritész.
„A szakirodalomban vita tárgyát képezi a Neptunusz holdjainak keletkezése, eredete. A mostani Nature cikk szerzői szerint egy vagy több ütközés – esetleg a Nereid és egy üstökös heves találkozása – állhat a most felfedezett öt hold keletkezésének hátterében.” Tehát Poszeidon ütközött Nereiddel, „
– Elektra: Thaumas felesége volt , és általa Írisz anyja, aki a szivárványok istennője, az istenek és a hárpiák hírnöke
– Szüksz élők és holtak birodalmát elválasztó határfolyó megszemélyesítője, amely kilenc kanyarulattal fut az alvilág legmélyére.
A Léthéből feledést isznak az árnyak, míg a Mnémoszüné az emlékezés folyója.
– Pléioné Atlasz felesége. Tizenkét lányuk születet és egy fiuk Hüasz.
Hét leányuk, a Pleiaszok lettek a Plejádok istennői.
A monda szerint őket Órión, a szépséges óriás, Poszeidón fia öt hónapon át, üldözte őket szerelmével. A kimerült pleiaszok, amikor már nem bírtak tovább menekülni a vadász elől, Zeuszhoz fohászkodtak. A főisten galambokká változtatta őket és amikor már nagyon magasan röpültek, az égre emelte, ahol csillagokká váltak.
Egy másik mítosz szerint Zeusz azért változtatta galambbá a pleiasz nővéreket, hogy galambok képében ambróziát hozzanak neki. Ahhoz, hogy megszerezzék az édes nektárt, minden alkalommal át kellett repülniük egy félelmetes, összecsapódó kőkapun (amelyen az Argó hajósainak is át kellett kelniük). Minden átrepülés egyikük életébe került. Zeusz önfeláldozásukat jutalmazta azzal, hogy az égbolton csillagként örök életet adott nekik.
Öt lányuk a Hüaszok vagy hüadok az „esőhozók” Phaola, Ambroszia, Eudóra, Korónisz és Polüxó
Történetük szerint mikor fivérüket Hüaszt, vadászat közben széttépte egy oroszlán, belehaltak a bánatba, Zeusz azonban megsajnálta őket és csillagokként a Bika csillagkép homlokára emelte az örökké sírdogáló testvéreket.
– Aszia, – régebben azt gondolták, hogy róla kapta nevét Ázsia, de mivel már a görögök előtt is létezett Nyugat-Anatóliában egy Asszuva nevű állam, a reláció talán fordított. Gyermekei: Atlasz, Epimétheusz és Prométheusz
F47750
Hüperión titán (Ὑπερίων) titán a görög mitológiában. „Ragyogó”, „magasan járó” isten.
Sokáig ő hordozta a Napot.
Felesége Theia-t választotta, és született is három gyermekük: Héliosz, a nap istene, Szeléné, a hold istennője és Éósz, a hajnal istennője, aki a rómaiul: Aurora.
Hüperión felnevelte gyermekeit
– Hélioszt megtanította mindenre, amire csak figyelnie kellett a Nap irányításában, és végre megpihenhetett az idős titán, mert feladatát Héliosz vitte tovább.
– Éósz a hajnal ókori istennője, nevének jelentése: hajnalpír, hajnal, hajnalhasadás. A görög mitológiában neve. Minden reggel ő vezeti fel testvérének, a napistennek (görögül Héliosz, latinul Sol) szekerét az égboltra. Sok helyen kezében kulcsokkal ábrázolják, melyek az ég kapuját nyitják. Gyakran ültetik Héliosz szekerébe is. Nem volt szerencsés a szerelemmel.
Mikor együtt hált Arész istennel, – aki nem bölcsen vezetett hadat és ezért nem a győzedelmes és igazságos háború, küzdelem istene volt, hanem az értelmetlen vérontás és kegyetlen öldöklés megtestesítője, – Aphrodité szörnyű haragra gerjedt és elátkozta, hogy azontúl csak halandókba lehessen szerelmes.
Azonban ő még Aphrodité átka előtt beleszeretett Asztraioszba, akitől négy gyermeke született, akik a négy égtáj szeleivé váltak: Boreasz, Eurosz, Zephürosz és Nótusz.
Boreasz, és az észak fogalma számomra sok megfejtetlen titkot rejt.
Koiosz titán – kérdés, kérdezés
— felesége —
Phoibé titanisz – fényes, sugárzó, látnoki
Phoibé szoros kapcsolatban állt a holddal. Aiszkhülosz (kb ie 500 tragédiaíró) eumenidészi beszéde szerint beköltözött a delphoi papnők szájába és testvérétől Themisztől átvette az irányítást a delphoi jósda felett.
Aszteria nevének jelentése „csillag”, ami az „égni” szóból öröklődött.
Asteria az Olimposz lakója volt. Miután Zeusz teherbe ejtette Letót, a figyelmét legközelebb nővére, Asteria ragadta meg. Hogy elkerülje az őt sas alakjában üldöző isten szerelmi előretörését, fürjré (ortux) változott és az Égei-tengerbe vetette magát. Ott alakult át Asteria Asteria szigetté (az égből csillagként hullott sziget) vagy a „fürjsziget”. Ezt aztán Delos szigetével azonosították, amely az egyetlen hely volt a földön, ahol menedéket nyújtott a szökevény Letónak, amikor Zeusz gyermekeivel terhesként a bosszúálló Héra üldözte . Hyginus szerint Letót az északi szél, Boreas, -róla épp eggyel feljebb volt szó, – vitte Zeusz parancsára az úszó szigetre, amikor Python üldözte, és ott egy olajbogyóba kapaszkodva szülte Apollónt, aki szintén sok szállal kötődik Boreaszhoz és Artemiszt (Rómában Diana), aki a vadászat, a vadon , a vadon élő állatok, a természet, a növényzet, a szülés, a gyermekek gondozásának istennője, és a későbbi időkben Szelénnel , a Hold megszemélyesítőjével is azonosították.
Sokszor látták az erdőkben és a hegyekben kóborolni, nimfák kíséretével.
Héra, annak ellenére, hogy feldühítette, hogy Asteria dacolt vele, és megengedte Letónak, hogy megszülje Zeusz kapcsolatának termékeit, nem bántotta Asteriát, tiszteletből, amiért nem feküdt le Zeusszal, amikor üldözte, és inkább a tengert választotta. felette, ezzel nem szennyezve tovább Héra házasságát. Úgy tűnik, hogy Asteria ereje, hogy ellenálljon Héra fenyegetéseinek, abból fakad, hogy két titán lánya volt.
Az ő gyermeke Hekaté: a varázslás, a sötétség és az éjszaka istennője, a boszorkányok úrnője, illetve az egyik holdistenség. Három teste: nappal, holddal, hajnalcsillaggal ábrázolva a múlt, jelen, a jövő felé tekint; egyik teste az égi a másik a földi a harmadik az alvilági, akinek az attribútumai: a fogyó hold, a fáklya, a tőr; a növények közül a sisakvirág és a fekete üröm; az állatok közül a fekete kutya, fekete menyét, esetenként a fekete macska és a fekete kanca is.
Az újpogány vallásokban az Istennő három aspektusa (szűz, anya és bölcs idős asszony) közül a harmadikat, a női élet három szakasza közül a menopauza utánit testesíti meg.
Mikor Hadész elrabolja Démétér lányát, a szépséges Perszephónét, a sikolyát egyedül Hekaté hallja. Ő kíséri Démétért az alvilágban. Más mítosz szerint maga az istennő menti meg Perszephónét. Ezután Hekaté állandó kísérője lett Perszephónénak.
Istenek közötti helyzete
Hatalmát az istenek és emberek is egyaránt félték, tisztelték, nem szívesen haragították magukra. Zeusz is módfelett tisztelte őt, főleg miután a titánok elleni harcban az Olümposz mellett foglalt állást.
Ősi felfogás szerint Hermész társa, mert Ő is fényhozó. – ha érdekel egyéb is –
Iapetosz titán
–felesége —
Klümené ókeanisz
ő gyermekük Atlasz vállán tartja az égboltot
gyermekei a pleiaszok 
(lásd fenn) és a heszperiszek, és gyakran őt tartják az elsüllyedt Atlantisz első királyának is.
Különböző források szerint a heszperiszek hárman, négyen, vagy heten voltak. Számukat tekintve a három a legelterjedtebb a görög triászok mintájára, mint a három grácia vagy a Moirák.
Ha hármasban gondolkodunk a moirák a végzet irányítói, az emberi élet fonalát szövő, gombolyító illetve elvágó három istennő a görög mitológiában. A mondaköltészet eltérően hol Zeusz, hol Nüx (az éjszaka) lányainak mondja őket. Ez utóbbi felfogás egyenes az istenek fölé rendeli a sors urait. Nevük a hagyomány szerint a következő: Klóthó (Fonó), Lakheszisz (Sorsjuttató), Atroposz (Kérlelhetetlen). E nevekből csak a modern képzelet alkotta meg a képet, hogy Klóthó fonja, Lakheszisz eregeti és Atroposz elvágja az élet fonalát; az antik ábrázolásokban csak az első fon, a másik kettő sorstáblát vagy mérleget tart a kezében.
Ha négyesben gondolkodunkt Aegle (a pompázó „kápráztató fény”), Arethusza, Erütheia (vagy Erytheia a bíborló), Heszperia (vagy Hespereia, az alkonyuló), Heszpera, Hesztia, és Heszperusza.
Említik őket az Est leányai, Nyugat szüzei vagy a Naplemente, az Alkonyat istennői néven is – minden megjelenésükben kötődnek feltételezett lakhelyükhöz, a távoli Nyugathoz. Heszperia az alkony megtestesítője (ahogyan Éósz a hajnalé) és az esti csillag neve is az álomhozó „Hesperus”.
Hésziodosz (ie 8 sz. görög költő) szerint az Éjszaka istennőjének, Nüxnek lányai, akiket az istennő csakis önmagából szült meg. Néhol szülőként említik Themiszt, vagy Phorküszt és Kétót, vagy épp magát Zeuszt is
A heszperiszek nimfák, a boldogság kertjének őrzői és gondozói.
A Heszperiszek kertje Héra gyümölcsöskertje, ahol az egyik fán az örök ifjúság és halhatatlanság aranyalmái teremnek. Az aranyalmafát Gaia adta nászajándékként Hérának, Zeusszal tartott esküvőjén. A csodálatos hangú heszperiszek feladata volt a fa gondozása és őrzése. Ám egyszer mégis megrabolták őket, ezért Héra melléjük rendelt segítőtársként egy sohasem alvó, százfejű sárkányt, akit Ladónnak hívtak.
A csillagok meséje:
A Kis Medve csillagképet a 6. századtól nevezték Kis Medvének, ezt megelőzően a hét nővér, pontosabban Heszperiszek volt a csillagkép neve.
A mellette látható szárny pedig a Sárkány csillagkép része.
A Nagy Medve csillagkép a Kis Medve és a Mérleg között fekszik. Az ősi időkben úgy tartották, hogy ez az almafa, rajta a három aranyalma a csillagkép legfényesebb pontjai, amelyek a mai csillagképben a medve farkát alkotják. A Kis Medve és Nagy Medve csillagképek között találjuk a Draco csillagképet, amely úgy ül, mint az almákat védelmező sárkány a Kis Medve, azaz a Heszperiszek csillagképe előtt és fenyegetően tekint a nap felé.
– Menoitioszt A titanomakhia idején Zeusz villámával megsebezte és Tartaroszba taszította.
A görög mitológiában a Titanomakhia (görögül: Τιτανομαχία, Titanomakhia – titánok csatája) egy tíz évig tartó csatasorozat volt, amelyet Thesszáliában vívtak, és amelyben a titánok többsége (az istenek idősebb generációja, az Othrisz-hegyről) harcolt az olümposziak (a fiatalabb generációk, akik az Olümposz hegyén uralkodtak) és szövetségeseik ellen.
Ez az esemény más néven a titánok háborúja, a titánok csatája, az istenek csatája vagy éppen az istenek háborúja. A háborút azért vívták, hogy eldöntsék, melyik istennemzedéknek lesz uralma a világegyetem felett; és az olümposzi istenek győzelmével végződött.
– Prométheuszt ógörögül az „előrelátó” Ellopta a tüzet az istenektől, teremtményei, az emberek számára. A civilizáció atyjának is tekintik. Tette miatt viszont Zeusz megharagudott és a Kaukázus sziklájához láncoltatta, ahol egy sas marcangolta mindennap a másnapra újra visszanövő máját. Végül a sast lelőve Zeusz fia, Héraklész szabadította ki.
Héraklész Alkmene királyné és Zeusz gyermeke, akit eredetileg csak tíz feladat elvégzésével bízták meg, Eurüsztheusz mükénéi király kettőt nem fogadott el, ezért Héraklész feladatainak számát további kettővel toldotta meg. Ezek egyike, szám szerint a tizenegyedik feladat az volt, hogy almát lopjon a Heszperiszek kertjéből.
Héraklész nem tudta hol keresse az aranyalmákat, ezért foglyul ejtette Néreuszt, a hajó-testű tengeristent, megkötözte és addig el sem engedte, amíg az el nem árulta, merre találja meg a heszperiszeket és a kertet. Útja során megküzdött Antaeusszal, a bűvös erejű óriással, keresztül haladt Egyiptomon, átszelte Ázsiát és Arábiát. Bolyongása során a Kaukázusban rátalált a sziklához láncolt Prométheuszra. Megölte a Prométheuszt kínzó keselyűt, ezzel kiszabadította a Zeusz által rászabott büntetésből. Hálából azt a jótanácsot kapta, hogy ne maga menjen be a kertbe az almákért, hanem munkájához kérje Atlasz segítségét.
Héraklész átkelt az óceánon, majd hosszú vándorlás, harcok és komoly megpróbáltatások árán eljutott a heszperiszek kertjéhez. Ott megkérte Atlaszt, hogy szerezzen neki három aranyalmát. Fizetségül felajánlotta, hogy erre az időre hátára veszi az égboltot. Atlasz elfogadta az alkut (e verzió szerint ő volt a heszperiszek apja). Mikor három nap múlva szerencsésen visszatért az almákkal, Atlasz boldog volt hogy megszabadult terhétől, és semmi kedve sem volt visszavenni az eget. Ám Héraklész rászedte. Látszólag elfogadta Atlasz döntését, de megkérte, csupán annyi időre fogja meg újra az égboltot, amíg egy párnát tesz a vállára, hogy kényelmesebben hordhassa a hatalmas terhet. Atlasz gyanútlanul megtette, Héraklész pedig elsétált az almákkal. Egy másik variáció szerint Héraklész elpusztította Ladónt, és így jutott az aranyalmákhoz. Héraklész volt az egyetlen, akinek sikerült almát lopni a heszperiszek kertjéből, amelyeket később Athéné visszajuttatott eredeti helyükre. Úgy tartják, hogy a „boldogság almáival” sikerült elcsábítani a szépséges Atalantét is, de ezek nem azonosak a „viszály almájával”, amelyet Erisz használt, amikor elindította a legszebbek közötti versengést az Olümposzon.
– Epimétheusz neve görögül „későn gondolkodó”-t jelent, szemben bátyjával, Prométheusszal, aki az „előrelátás” nevet viselte.
Epimétheusz, amikor Prométheusszal közösen Zeusz megbízta az élőlények megteremtésével, a jó tulajdonságokat mind szétosztogatta az állatok között. Prométheusz műve az ember volt, akik számára kompenzációként ellopta a tüzet az Olümposzról, ezzel azonban kivívta az istenek haragját. Zeusz nem elégedett meg Prométheusz megbüntetésével: az emberiségen is bosszút állt. Ezért aztán agyagból Héphaisztosszal elkészíttette az első halandó nőt, Pandórát, akinek Aphrodité szépséget, Apollón pedig zeneiséget és gyógyító képességeket adott. Amikor Zeusz odavitte hozzá, Epimétheusz nyomban belészeretett, és nőül vette – elfeledve bátyja intelmét, miszerint az istenektől semmit sem szabad elfogadnia az emberiségnek. Ezzel azonban nagy hibát követett el. Prométheusz ugyanis annak idején rábízta azt a szelencét, amibe a különféle bajokat zárták. A kíváncsi Pandóra kinyitotta a dobozt, és a világra rászabadultak a csapások: a bűn, a betegség, a szegénység, a bánat. Megrémülve visszacsukta a szelence fedelét, azonban ekkor már csak a reménységet zárta be, hogy az embereket az se vigasztalhassa. Zeusz bosszúja így kiteljesedett. →→ lánya Pürrha, az emberiség ősanyja az özönvíz után.
Kronosz titán /Szaturnusz/
–felesége–
Rhea titanisz /Szaturnusz egyik holdja/
Az ő gyermekeik a görög istenek
Miután Uranoszt megfosztották az istenek trónjáról, Kronosz feleségül vette saját testvérét, Rheát, és együtt uralkodtak emberek és istenek felett. Uralma alatt élte aranykorát a világ. Az emberekben ekkor még nem dolgozott az irigység, kapzsiság vagy bármi erőszak. Nem ismerték a csak nehéz munkával biztosítható megélhetést és a törvényeket sem. A teljes harmóniát azonban megbontotta Gaia jóslata, amely szerint Kronosz trónját saját gyermeke fogja megdönteni.
Kronosz és Rhea gyermekei a görög istenek. Rheia három leányt és két fiút szült Kronosznak, aki egy jóslattól való félelmében, miszerint gyermeke veszi át hatalmát, sorban lenyelte őket.
Kronos az új Uranus?
Kronosz egy jóslat miatt fél, hogy utódja taszítja le a trónról
nem a Tartaroszba taszítja, hanem lenyeli gyermekeit..
A gyermekek anyját ez zavarja
így járt: Hesztia, Démétér, Héra, Poszeidón és Hadész
után azonban Rheia megelégelte férje kegyetlenségét, és Gaia segítségével titokban szülte meg Zeuszt, akit ezután Kréta szigetén neveltek fel nimfák és egy anyakecske. A gyermek helyett egy nagy követ pólyált be Rheia, és Kronosz nem törődve a dologgal, le is nyelte azt. A titánok kora hamarosan lejárt, hiszen Zeusz felcseperedett, és Gaia, valamint Métisz segítségével sikerült meghánytatnia apját. Így öt testvére újból napvilágra került. Mire Kronosz feleszmélt, Zeusz testvéreivel és szövetségeseivel megtámadta a titánokat. Eget-földet rázó, hosszú háború tört ki, amely sok mindent elpusztított a földön. A háborúban végül Zeusz győzött, és a titánokat a Tartaroszba záratta. Ezután elfoglalhatta apja helyét az istenek és emberek trónján.
A római regék szerint Kronoszt nem a Tartaroszba zárta Zeusz, hanem száműzte apját. Kronosz Itáliában telepedett le, és Saturnus néven birodalmat alapított, ami Itália aranykora lett
A görög mitológia szerint itt, az Olümposz legtetején van az istenek örök lakhelye. A havas hegygerincen, felhőktől koszorúzva állt a görög pantheon isteneinek – a tizenkét olümposzi istennek – a kristálypalotája, melyben Zeusz uralkodott. A görög mondavilág szerint Gaia gyermekei, a titánok is az Olümposzon éltek, és Kronosz, a legfiatalabb és leghatalmasabb titán trónusa is az Olümposz volt.
Újabb 6 férfi és 6 nő?
| Zeusz Jupiter | Az istenek atyja és mind közül a legnagyobb. Az időjárás istene , az idegenek , a család és a termékenység védelmezője . Ő volt a villámlás és az ég istene is . Bölcs istenként imádták, aki meghatározta az emberek sorsát és szabályozta a világ erkölcsi rendjét. Kronos és Rhea legfiatalabb gyermeke , valamint Héra istennő férje és testvére . Ő is testvére volt Hestia istennőnek (a családi egység, a hit és a boldogság istennője), Démétér istennőnek (a gazdák, a mezőgazdaság , a szántóföldek és a termékenység istennője), Poszeidón istennek (a tenger istene ) és Plútó istennőnek . a halottak és az alvilág istene ). | |
| Héra Juno | Zeusz isten nővére és felesége. A házasság és a házastársi hűség védőnője volt. Istenek és emberek királynője. Rendkívül féltékeny volt, amikor Zeusz megcsalta, ezért üldözte riválisait és a férje által született gyerekeiket is. Egyetlen isten sem mert ellentmondani neki vagy ellentmondani neki. Húga volt Hestia istennőnek , Demeter istennőnek , Poszeidón istennek és Plútónak is . | |
| Poszeidón Neptunusz | A tenger, a folyók, a források, az ivóvíz és általában a folyékony elem istene. Felesége Amphitrite volt , az 50 Niriide egyike. Neki, akárcsak testvérének, Zeusznak, sok házasságon kívüli kapcsolata volt, és ezért sok gyermeke volt. | |
| Apollo | A művészet , a zene és a tánc, az erkölcsi rend és a logika istene. És gyógyító isten. Zeusz és Létó fia , Artemisz istennő ikertestvére . Delosban született egy pálmafa alatt , néhány perccel ikertestvére után . A jóslás isteneként alapítója és vezetője volt a híres Delphi Orákulumnak, és felfedte az embereknek apja akaratát . Emellett a zene isteneként ő volt a kilenc múzsa feje , és ő volt az, aki a Múzsákkal együtt énekelt az Olimposz bankettjein . Mivel Aphrodité istennő volt a legszebb nő, ő volt a legszebb isten. Magas kerettel, vállig érő szőke fürtökkel, kék szemekkel és szőrtelen, fitt testtel. Szépsége ellenére a nők, akikre vágyott, közömbösek és hidegek maradtak vele szemben. Pedig az általa szült gyerekek híresek voltak erényeikről. A legjobb példa erre Asklepios isten , aki a halandó Koronidával együtt szerezte meg . | |
| Athén | A bölcsesség, a művészetek és a józan háború istennője . Zeusz és Metis , a bölcsesség istennője lánya volt , amit a lánya is örökölt . Zeusz szeretett lánya volt , minden szívességet megtett neki, és soha nem büntette meg semmiért. Még azt is hagyta, hogy használja a villámát (amit nem bízott másra). Esküdt szűz volt, féltestvére, Artemis és nagynénje, Hestia . Emiatt soha nem volt szeretője vagy házas , és kerülte ezeket a gondolatokat. Bár sokan feleségül szerették volna, ő soha nem adta fel. Héphaisztosz isten egyszer elment megerőszakolni, de Zeusz lendületes lánya megütötte lándzsájával és elfutott. Ennek ellenére Hephaestus spermája a combjában maradt. Az istennő , tele undorral, megtörölte egy darab gyapjúval, és a földre dobta . Gaia megtermékenyítette és így született meg Erichthonius , akit Athéné igazi gyermekeként nevelt fel (de hangsúlyozni kell, hogy nem, hiszen Erichthonius valójában Héphaisztosz és Gaia gyermeke volt ). Athéné igen nagy szerepet játszott az Iliászban és az Odüsszeiában is . Az Iliászban szilárdan az akhájok oldalán állt , dühösen, amiért Paris nem őt választotta a legszebb istennőnek, és odáig jutott, hogy megszegte Zeusz parancsát , és besurrant a csatába. Athéné valamikor öklével megütötte Aphrodité mellkasát , elállt tőle a lélegzet, és súlyosan megsebesítette. De Arist is (akivel állandóan veszekedett) egy hatalmas kővel szélesen a földre dobta. Athéné a többi istennel együtt nevetésben tört ki a sorsán . Az Odüsszeában minden tőle telhetőt megtett, hogy segítse Odüsszeuszt visszatérni hazájába . De még amikor megérkezett, segített neki megszabadulni az udvarlóktól a házából. | |
| Afrodité | A szépség, a szerelem és a közösülés istennője . Istenek és férfiak legszebb asszonya volt . A tenger habjaiból született , amikor a Szaturnusz levágta apja , Uránusz nemi szervét , és a tengerbe dobta . Homérosz szerint azonban apja Zeusz és Dione isten volt . Amikor az Órák felöltöztették és ápolta, megjelent az Olympuson . Minden isten csodálta őt, és feleségül akarta . Bár azt vártuk tőle, hogy egy jóképű és husky isten legyen a férje, Aphrodité istennő feleségül vette Héphaisztosz istent ( Zeusz isten fia és Héra istennő ), aki a legrondább isten volt . Természetesen nem egymaga választotta ki, hanem Zeusz isten és Héra istennő kényszerítette rá. Amikor Héphaisztosz isten csapdába ejtette anyját egy trónba (amit ő maga készített), de láthatatlan bilincseket helyezett rá (hogy bosszút álljon rajta , amiért újszülöttként kidobta az Olimposzról , mert csúnya volt), Héra istennő kétségbeesett. megígérte neki, hogy teljesíti minden kívánságát. Héphaisztosz isten az olimpikonok előtt bejelentette , hogy Aphrodité istennőt akarja feleségének . Minden isten megdöbbent, maga Aphrodité istennő is elpirult szégyenében. Aztán Héra istennő és Zeusz isten , akiknek nem volt más választása, megegyeztek. De Aphrodité istennő sem volt a leghűségesebb feleség. Gyakran megcsalta férjét (anélkül, hogy észrevette volna), és leghíresebb viszonya Ares istennel volt . Míg egy napon Héphaisztosz csapdába ejtette őket, és az összes istenek látták sorsukat, és kigúnyolták őket. Aphrodité istennő szégyellve elmenekült Paphosba (ahol a szentélye volt). Részt vett a trójai háborúban , de a tenyerén megsebesítette Diomédész (akit Athéné istennő animált ), sírt és felmászott az Olimposzra .és miután sebét ellátták (anyja, Dione istennő ), Athéné istennő és Héra istennő kigúnyolta a sorsa miatt. | |
| Mars | A csata és a háború istene . Zeusz isten és Héra istennő fia volt , ezért Héphaisztosz isten , Hebe istennő és Eileithyia istennő testvére . Tiltott kapcsolatai voltak Aphrodité istennővel , aki feleségül vette saját testvérét , Héphaisztosz istent . Amikor Héphaisztosz isten láthatatlan kötelekkel csapdába ejtette őket, Arész isten egy szörnyű és vérszomjas harcosból azon kapta magát, hogy Olümposz összes istene kigúnyolja , és kinevette őt. Feldühödve, megalázva és szégyellve, amikor kiengedték, Thrákiába távozott . Egyáltalán nem szerette a többi isten (még a saját apja sem ), akik gyűlölték őt. Konkrétan Ares isten és Athéné istennő halálra gyűlölték egymást. Bár mindkettő a háború istene volt , óriási különbség van abban, hogy mit képviselnek. Ares isten a vérontást, az erőszakot és a háború impulzivitását , míg Athéné istennő a stratégiát képviselte a háborúban . Vagyis egy háborút az elme stratégiájával kell megnyerni, nem pedig erőszakkal (pontosan ez történt a trójai háborúban ). Ares istent ismét megszégyenítették az összes istenek előtt , a trójai háború alatt, ahol Athéné istennő a földre dobta . Az istennő nevetésben tört ki, mint a többi isten . Az isten ismét elfutott, elment és megmutatta a sebeit, panaszkodott apjának ( Zeusz istennek ), és megvádolta, hogy jobban szereti Athéné istennőt, mint őt (aki a törvényes gyermeke is, mivel soha nem büntette meg). bármiért. Apja dühösen kifejezte gyűlölését iránta, de megsajnálta, és megparancsolta az istenek orvosának (Paeon), hogy gyógyítsa meg . | |
| Hermész | Ő volt az istenek hírnöke, prédikátor és pszichikus, a kereskedelem védelmezője , az utazók és a rablók. Zeusz és Maia isten fia volt . Születésétől fogva gonosz volt, születése után néhány percig , és miközben anyja aludt, ellopta Apollón isten ökreit , és néhányat lemészárolt, a többit pedig magával vitte a barlangjába. Apollón feldühödött, amikor rájött, hogy ki lopta el őket (mivel ő volt a jóslás istene), elment, megkereste Maiát és panaszkodott. Eközben Hermész úgy tett, mintha a bölcsőjében aludna, de Apolló magával vitte az Olümposzra , és mindketten panaszkodtak ( Apolló Hermészt az ökreinek ellopásával vádolta , míg Hermész azt hazudta, hogy nem tud semmit) apjuknak , Jupiternek . Zeuszt , ahogy az természetes volt, nem tévesztette meg Hermész hazugsága , ezért azt követelte fiától , mutassa meg Apollónak , hová rejtette el az ökröket , Apollóntól pedig, hogy ne haragudjon Hermészre . Miután visszaadta az ökröket az istennek , Hermész , aki bátyját akarta megnyugtatni , odaadta neki a lírát . Apollón , elbűvölve a dallamától , Hermésznek adta a caduceust (amit Hermész mindig magán viselt ), és megesküdött neki, hogy Zeusz fiát nem fogja annyira szeretni, mint Hermészt . Hermész mindig is szerette a csínytevéseket, például amikor ellopta anyja és más nimfák ruháit, miközben egy forrásban fürödtek . Ravaszságát szerelmi hódításaira is kamatoztatta, és ennek köszönhetően sok gyermeke született. Ő volt az istenek hírnöke, és Zeusz mindig rábízta a nehéz és fontos küldetéseket. | |
| Diana | A vadon élő természet, a vadászat , az állatok és a termékenység istennője . Zeusz és Létusz istennő lánya , Apollón isten ikertestvére . Ő született először, és még anyjának is segített megszülni a testvérét . És ezért ettől kezdve ő volt a szülés istennője is . Esküdt szűz volt, és ezt kérte először az apjától (szívességként). Büszke és igényes volt, főleg a többi istentől távol állva, hiszen mindig a hegyekben és erdőkben járt , csak a hiperboreai szüzek társaságában. Még mindig elfogadhatatlan volt a férfiak számára, olyan szűzként, amilyen volt. Tipikus példa Aktaeon , aki meztelenül látta őt, miközben az istennő a folyóban fürdött . Részt vett a trójai háborúban , de Héra istennő megalázta és megverte, aki ki akarta állítani, így Homérosz megmutatja Héra erejét és fölényét Artemiszhez képest . Héra jobbjával megragadta Artemisz mindkét kezét, baljával pedig elhajította az íját és a nyilakat. Artemist elítélték és megszégyenítették az Olümposz összes istene előtt, még a saját testvére előtt is ! Artemis sírva ment az apjához , és mindent elmondott neki, Zeusz pedig megvigasztalta. | |
| Demeter | A föld , a mezőgazdaság , a növényvilág , az élelmiszerek, a termékenység istennője és a gazdálkodók védelmezője. Ő volt Cronus és Rhea , valamint utolsó előtti és középső lányuk második gyermeke . Zeusszal együtt megszülte Perszephonét , szeretett lányát. Ez volt a gyengesége, és rendkívül védte őt, és amikor Plútó , a bátyja elrabolta a lányát , és meghallotta a sikoltozását, aggodalmasan fekete csavart helyezett a fejére , és egész éjjel-nappal kereste. Nem evett, nem ivott, nem aludt, csak a lányát kereste . Szomorúságától és levertségétől az egész föld kemény télbe borult , aminek következtében a növények és a magvak nem nőttek ki, az állatok pedig elpusztultak. Még a többi isten is szenvedett ettől az állapottól. Amikor megtudta, mit tett a bátyja , dühében Zeuszhoz fordult . Ezért Zeusz úgy döntött, hogy Perszephonénak 6 hónapot az anyja közelében kell töltenie (aminek következtében minden virágzott), és 6 hónapot a férje közelében , az alvilágban (aminek következtében a föld kemény télbe esett ) . Így jöttek létre a Korok . Demeter istennőnek voltak testvérei: Hestia istennő , Héra istennő , Plútó isten , Poszeidón isten és Zeusz isten . | |
| Fókusz | Hestia istennő volt Kronosz és Rhea legidősebb lánya és első gyermeke , ezért őt bízták meg az összes nagy istenséggel. A családi boldogság védelmezőjeként a ház közepe volt a szentélye , és nemcsak az első, hanem az utolsó áldozatot is felajánlották neki minden ünnepi embertalálkozón . Nyugodt, békés és gyengéd személyisége miatt nem vett részt háborúban ( a titánok csatáját leszámítva ). Ő volt az egyetlen istennő , aki kijött az összes istennel (függetlenül attól, hogy fő- vagy kisebb istenek), még Ares istennel is (akit mindenki utált vérszomjas természete miatt) és a Plútó istennel is . Minden isten tisztelte őt, és azt mondták, hogy ő volt az összekötő láncszem, amely egyesítette az összes istent (különösen az istenek közötti összecsapásokban ). Tipikus példa, amikor önként adta át trónját az Olümposznak , hogy Dionüszosz isten vegye át a helyét , nehogy az istenek harcoljanak egymással. Testvérei voltak: Demeter istennő , Héra istennő , Plútó isten , Poszeidón isten és Zeusz isten . Ő maga esküdt szűz volt. Hesztia istennő , Athéné istennő és Artemisz istennő voltak az egyedüli istennők, akik felett Aphrodité istennőnek nem volt hatalma (aki minden istent és embert leigázott ). | |
| Héphaisztosz | A tűz, a vulkánok , a kohászat istene és a kézművesek védőszentje. Még mindig ő volt az istenek fegyvereinek készítője. Zeusz és Héra fia volt (vagy mások szerint Héra maga szülte őt), de furcsa módon a többi isteni szépségű istenhez képest ő volt köztük a legrondább. Amikor Hera először látta őt tele meglepetéssel, szégyennel és haraggal, kidobta az Olimposzról . Így Héphaisztosz élete végéig sánta maradt. Homérosz szerint azonban , amikor egy napon Zeusz és Héra harcoltak, és hangjuk, amely az Olümposzban visszhangzott , kiváltotta a többi isten megjegyzését, Héphaisztosz megvédte anyját . Zeusz tele dühvel megragadta és kidobta az Olümposzról . Héphaisztosz jószívű volt, és megsérült, amikor az istenek kigúnyolták fogyatékossága és csúnyasága miatt. Aphrodité volt a felesége, de a lány gyakran megcsalta. A legnépszerűbb történet a Marsról szóló történet (lásd fent: Aphrodité istennő). |
.jpg){kind=link}
Az Olümposz többi istensége
[ Szerkesztés | kód szerkesztése ]
A követők is olimpiai istenek és istennők.
| Hádész vagy Plútó | Az alvilág, a halottak és a föld gazdagságának istene (a Plútó fordítása „vagyon”) az első olimposzi nemzedékben született, de mivel az Olümposz helyett az alvilágban él , általában nem szerepel a világban. tizenkét olimpiai isten. Ellopta Perszephonét a Földről, és feleségévé tette az alvilágban, ahonnan félévente hagyta, hogy elmenjen, hogy újra találkozhasson az anyjával. | |
| Dionüszosz vagy Bacchus | A szőlő és a bor, a lakoma és az eksztázis, a termékenység és a színház istene. Zeusz és a halandó Szemele (azaz félisten) fia feleségül vette a halandó Ariadnét, Kréta hercegnőjét. Szimbólumai a szőlőtő, a borostyán, a csésze, a párduc, a delfin, a kecske és a fenyőtoboz. | |
| Aesculapius | Az orvostudomány és a gyógyítás istene . Apollo fia . Az apja tanította az orvosi művészet gyógyító aspektusát képviseli. Lányai Hygeia , Iaso (gyógyszer), [vagy Aglæa / Ægle („egészséges ragyogás”)] és Panacea . | |
| Eros | A romantika, a szerelem és a szépség istene. Termékenységi istenségként is tisztelték, Vénusz és Mars fiaként . Gyakran mutatták lírával vagy íjjal és nyíllal. Gyakran delfinek, rózsák és lámpások kísérik. Házas a halandó lélekkel . | |
| Pubertás | Zeusz és Héra lánya . Hebe volt az Olimposz isteneinek borásza (az ital „hígításáért” felelős), és terjesztette Nektárjukat és Ambrosiájukat , mígnem férjhez ment Héraklészhez , amikor az Olümposzra emelkedett , és istenné vált. Egy napon Hebe (az istenek lakomáján) megcsúszott és elesett. Meztelensége megdöbbentette az isteneket, és mivel ez nem illett az Olümposz lakóinak erkölcséhez , méltatlannak tartották feladatai ellátására. Nagyon gyorsan leváltotta Ganymedes . | |
| Herkules | Isteni hős (félisten), Zeusz és Alkméné fia, aki örökbe fogadta Perszeusz fiát . Ő volt a legnagyobb görög hős, nagyon férfias és az olimpiai rend bajnoka, de egyben harcos is a chtonikus szörnyek ellen . Amikor eljött a halála, isteni része az Olümposzra emelkedett, és istenné vált. | |
| Pán | A sztyeppék , a pásztorok és csordák, a vad hegyek, a vadászat és a rusztikus zene istene, valamint a nimfák „társa”. | |
| Perszephoné | Demeter és Zeusz lánya . A tavasz istennője. Hádész szabadította fel, aki az alvilágba vitte, és az alvilág királynője lett. Demeter , a termények istennője megátkozta a földet, és nem engedte, hogy gyümölcsöt teremjen. Az éhes férfiak panaszkodtak Zeusznak, aki megparancsolta Hádésznek, hogy adja vissza a lányát. De Perszephoné evett gyümölcsöt az alvilágból, és nem tudott. Zeusz és Hádész megállapodásra jutott, amely lehetővé tette Perszephonénak, hogy elhagyja az alvilágot, és találkozzon édesanyjával az év hat hónapjában, ami alatt Demeter örült és virágoztatta a termést (tavasszal/nyáron). Amikor Perszephoné visszatért az alvilágba, Demeter összeomlott, és a fák elvesztették leveleiket (ősz/tél). |
.JPG){kind=link}
A görög mitológia további istenei:
- Aeolus : A szelek istene .
- Cybele : A termékenység istennője.
- Eris : A féltékenység és a viszály istennője. Thetis és Peleus esküvőjén dobta az aranyalmát , mert nem hívták meg.
- Nemezis : Az igazságosság, az isteni ítélet istennője. Az emberi ügyeket korlátok felállításával, önzésük szabályozásával és büntetések kiszabásával tartotta egyensúlyban.
- Amfitrit : kilátás a tengerre. Poszeidón isten felesége és az 50 Nereida egyike volt .
- Eileithyia : A szülés és a szülési fájdalmak istennője volt, ezért a szülés előtti és utáni nők tisztelegtek neki. Eleuthia , Elentho vagy Eleithos néven is szerepel .
- Zephyrus : A nyugati szél istene.
- Félelem : A félelem megszemélyesítése . Az ókori görögök Arész és Aphrodité fiának tartották . Testvérével, Deimosszal , aki a terror megszemélyesítője volt, elkísérte apját a háborúkba.
- Deimos : Ő a terror megszemélyesítője. Az ókori görögök Arész és Aphrodité fiának tartották . Testvérével, Phobosszal , aki a félelem megszemélyesítője volt, elkísérte apját a csataterekre.
- Írisz : A szivárvány istennője. Olümposz másodlagos istensége, másodlagos hárpiákként is emlegetik . Az istenek kíséretéhez tartozott, Hermész istenéhez hasonló hírvivői kötelezettségekkel .
A Dodekatheo helyenként változott. Egyes vidékeken Hestia és Plútó a Dodekatheoshoz, valamint a helyi, főként folyók isteneihez tartozott, mert alapvető szerepet játszottak az emberek túlélésében. [ 1 ]
Hesztia, Démétér, Héra (házasság, születés), Poszeidón Általában a háborgó tenger isteneként emlegetik. Jelképe a háromágú szigony és a delfin. Latin megfelelője Neptunusz. Amphitrité egyszer elkeseredésében belevetette magát az Atlanti-óceánba, ám egy delfin megmentette, és elvitte őt Poszeidónhoz, aki feleségül vette. Hálából Poszeidón a csillagként az égre helyezte el, az a Delfin csillagkép. Közös gyermekeik Tritón és Bentheszikümé. Poszeidón többi gyermeke házasságon kívül született (néhány esetben Poszeidón csak az egyik a lehetséges apák közül):
- Aithra gyermeke, Thészeusz félig Poszeidón fia
- Akhelóosz is a fia egyes mítoszváltozatok szerint
- Alküónétől Hürieusz
- Alopétől Hippothoón
- Amümónétól Naupliosz
- Déiphobétől Glaukosz
- és Hadész (alvilág megfelelője PLUTO) születése után azonban Rheia Gaia segítségével titokban szülte meg Zeuszt.
/A római regék szerint Kronoszt nem a Tartaroszba zárta Zeusz, hanem száműzte apját. Kronosz így Itáliában telepedett le, és Saturnus néven birodalmat alapított, ami Itália aranykora lett/
küklopszok azaz egyszemű óriások, a hekatonkheirek Kottosz, Briareósz és Gügész, nekik ötven fejük és száz karjuk volt, ami a küklópszoknál is rémisztőbbekké és erősebbekké tette őket.
Az Ég óriási üvöltéssel elvált a Földtől, és vissza sem tért azóta – földre hulló véréből születtek Erinnüszök, a Gigászok és a Meliák, tengerbe hajított férfiassága körül pedig felfodrozódott a víz, ezzel életet adva Aphrodité istennőnek.
Publius Ovidius Naso: Átváltozások
Új alakokká vált testekről indit a lelkem
Devecseri Gábor fordítása
szólani; isteneink! (hisz ez is mind általatok
lett), adjatok ihletet, és a világ eredő idejétől
végig, az én koromig legyetek vezetői dalomnak.
A VILÁG KELETKEZÉSE
” Tenger s föld, s mindent takaró égboltnak előtte
mind e világ kerekén egyarcú volt az egész nagy
természet: chaos,így hívták: csak nyers kusza halmaz;
csak tunya súly: egymásra sodort, s még össze nem illő
magvai nem jól összetapadt elemek tömegének.
Nem ragyogott föl még, a világra világlani, Titan;
nem nőtt szüntelenül, szarvát újítani, Phoebe;
nem függött a körül-lebegő levegőben a föld sem,
egyensúlyban tartva magát; nem tárta ki karját
part-peremek köribé nagymesszire Amphitrite;
s mert hol a föld, ugyanott volt lég is, tengeri ár is,
nem volt állani föld, nem volt jó úszni a hullám,
légbe sugár nem gyúlt; tartós alakot mi sem őrzött:
ellene állt ez amannak, mert egy testben örökkön
háboruságot a fagy hővel, nedvessel a száraz
és a keménnyel a lágy vívott, a nehézzel a könnyű.
Véget egy isten adott, meg a jobb természet, e harcnak:
elszakitott égtől földet, vizeket meg a földtől,
hígabb égi leget sürü légtől elkülönített.
Ezt alkotta, s a vak halmazból mind kiemelte,
s rakta helyükre, szilárd békével fűzte is össze.
És ama tűzlelkű s minden súly nélküli égbolt
felszökkent, s a világ tetejét foglalta lakásul;
legközelebb hozzá helyben s kicsi súlyban a lég van;
sűrűbb sokkal a föld s viselője nehéz elemeknek,
súlya miatt lefelé sűllyedt; s a körébe-folyó nedv
szélre vonult s a tömör szárazt körül így keritette.”
A második pún háborúval beköszönt a görög és római kultusz összeolvadása.
Ott találjuk Demeter, Dionysos (Bacchus) és Persephone tiszteletét, majd Asklepios, sőt a Magna Mater Idaca (l. Kybele) oltárain is kigyuladnak a lángok.
Ezután apja helyett már Zeusz Olümposzi legfőbb isten, az ég és a villámok ura. A gyermek helyett egy követ etetett meg Kronosszal. Zeusz így titokban nevelkedhetett, majd Gaia, valamint Métisz /értelem és a megfontoltság istennője, ő is Ókeanisz/ segítségével sikerült meghánytatnia apját. Így öt testvére újból napvilágra került.
Mire Kronosz feleszmélt, Zeusz testvéreivel és szövetségeseivel megtámadta a titánokat.
Eget-földet rázó, hosszú háború tört ki, amely sok mindent elpusztított a földön. A Földanya volt az, aki a harchoz átadta unokájának a villámokat, aminek segítségével Zeusz győzött, és a titánokat a Tartaroszba záratta.
Fejéből pattant elő Pallas Athene teljes fegyverzetben. A mesterségek, művészetek és női házimunkák védnöke, a háború szűz istennője, Athén védőistensége.
Testvére, majd egyik felesége Héra a házasságot és a születést védelmező istennő, attribútumai a királyi pálca és a liliom, valamint a tehén, a kakukk és a páva, amelyek a szent állatai voltak. Állandó jelzője a „tehénszemű”.
Gyermekük Arész (MARS féktelen, megállíthatatlan, kiszámíthatatlan) Pallasz Athénével ellentétben nem bölcsen vezetett hadat és ezért nem a győzedelmes és igazságos háború, küzdelem istene volt, hanem az értelmetlen vérontás és kegyetlen öldöklés megtestesítője.
Másik felesége szintén a testvére is,- Démétér, nevének jelentése: „Földanya” a földművelés és a termékenység istennője. Ő felelt a termésekért, ő tanította meg az emberiségnek a földművelés, ezáltal a letelepült emberi társadalmak istennőjeként is tisztelték. Lányuk Perszephoné a termékenység, a termés istennője, *mikor Egyiptom a görögök uralma alatt állt, őt Ízisz-szel azonosították.
Harmadik felesége Létó
Héra arra kényszerítette Létót, hogy keresse meg azt a helyet a földön, ahol az ő hatalma nem éri utol a szülés alatt. Így Délosz lebegő szigetén. egy hattyúraj takarásában szülhette meg gyermekeit
Apollónt, aki a költészet, a jóslás, a zene, a tánc, a művészetek, a férfi szépség, a fény, az íjászat és a gyarmatosítás istene. Ő a csordák és nyájak őrzője is. Ragyogó, fénylő, de gyakran a halál isteneként is feltűnik, hiszen íjából olyan nyilakat lőtt ki, amelyek pestist és dögvészt hoztak a vidékre. Mégis ő a gyógyítás istene is, aki megtisztította a bűnös lelkeket, ha arra érdemesnek találta az illetőt.
Csak tavasztól őszig tartózkodott az Olümposzon, a tél beálltával hattyúk vontatta szekerén a hüperboreaszok földjére vonult vissza, ahol örök tavasz van.
Ikertestvére Artemisz a Hold, a vadászat és az íjászat szűz istennője, ő segít a szülésnél és védelmezi a nőket és a gyermekeket. A vadállatok úrnője is. Mint testvére ő is rendelkezett gyógyerővel, de nyilai ugyanúgy rettenetes járványokat is kilőttek, úgymint veszettséget, leprát és köszvényt.
Héra Zeusz rengeteg szeretőjét és azok gyermekeit is kínozta, pl
Zeusz gyermeke Perszephónétól Zagreusz volt, akit Héra a titánokkal széttépetett. A gyermeknek (akiknek a szívét nem szabadott széttépni, -mert azt Héra anyja Rhea, egyik testvére Demether és Pallas Athene is védte. Így Rhea és Zeusz össze tudták rakni a csecsemőt, de új anya kellett neki, -ez lett Szemelé hercegnő, de Héra őt is meghalasztotta, méghozzá furmányosan épp Zeusz által, aki megmutatva valódi arcát a villámot
„A halandó test amaz égi istenerőt nem bírta el és ölelésben elégett.”
Publius Ovidius Naso: Metamorphoses
A holt anyából kimentették az életben maradt csecsemőt, és Zeusz végül combjában vagy az ágyékában kihordta Dionüszoszt. Ezért mondják rá, hogy „a kétszer született.”
Hermész (MERKUR pásztorok, utazók, kereskedők, súly- és hosszmértékek istene, az ékesszólás, irodalom, az atlétika és a tolvajok védelmezője) Zeusz és Maia nimfa gyermeke, az istenek hírnöke a görög mitológiában. Ez volt legfontosabb rangja, de emellett ő volt a pásztorok, utazók, kereskedők, súly- és hosszmértékek istene, az ékesszólás, irodalom, az atlétika és a tolvajok védelmezője. Ezek mellett közismert volt az olümposziak között furfangjáról és ravaszságáról. A költészetet sem vetette meg, és ezért Apollón egyik legközelibb barátja volt.
Orpheusz legendás dalnok.
Őt tartották a líra feltalálójának vagy tökéletesítőjének.
Zenéjével lecsillapította a vadállatokat, táncra indította a sziklákat, megállította a folyókat.
Értette a természet nyelvét, tudott beszélni az állatokkal.
Úgy tartják, hogy ő tanította meg az emberiséget az orvoslásra, írásra és földművelésre.
Eurüdiké Orpheusz felesége volt,
Szerelmük nagyon erős volt, és érezték, hogy egymás nélkül nem élhetnének.
Életük vidáman telt, mezőkön táncoltak és örültek egymásnak. Ám egy napon Eurüdiké a mezőn táncolva rálépett egy kígyóra, és annak mérgétől azonnal meghalt.
Ezek után Orpheusz dalával kérte Hádészt, hogy engedje el kedvesét.
A holtak birodalmából egy feltétellel kapta vissza, amit nem sikerült teljesítenie, – az alvilágból kivezető úton utolsó pillanatban visszanézett 🙁
Bánatában pásztornak állt, szerelmükkel üldözték a nők, de ő csak Eurüdikét szerette.
Halálát a Dionüszosz azaz a bor és mámor, az élvezetek, a téboly és a vadulás istenének hódoló nők okozták
F47750
Az emberek lelke haláluk után aszfodéloszba költözik. A görögök halotti virága ezért az Asphodelus ramosus volt. Homérosz azt írta, hogy a holtak birodalmában, az alvilági Sztüx folyó partján aszfodélosz nő, és a halottak aszfodéloszmezőkön vándorolnak.
Külön istenség jutott a halotti csendnek: Dia Muta vagy Tacita, más néven Lala vagy Lara is.
Kaineusz – mondabeli óriás, a lapitha Elatosz és Hippea fia. Lánynak született, ekkor még Kainisznak hívták, és Poszeidón szeretője lett. Az istentől azt kérte, változtassa őt hatalmas termetű és sebezhetetlen férfivá. Ez megtörtént, s ő ekkor vette fel a ~ nevet. Félelmetes harcos volt, részt vett a görögség több kalandos vállalkozásában, az argonauták utján és a kalüdóni vadkanvadászaton (lásd Meleagrosz). Fiút is nemzett, akit Korónosznak hívtak, bár ezt egyes mondaváltozatok az apjának nevezik. Peirithoosz lakodalmán a kentaurok megrohanták, és mivel tudták, hogy se nyíl, se kard nem fogja, fenyőfákat téptek ki, és ~ a föld alá döngölték velük. Egyesek szerint Zeusz uszította rá a kentaurokat büntetésül, mert elbizakodottságában népétől istennek kijáró tiszteletet követelt meg magának. Amikor a ráhalmozott fenyők alól ki akarták emelni, egy nő holttestét találták; Ovidius viszont úgy tudja, hogy végül madárrá változott
Kerberosz az óriás Tüphón és a félig nő, félig kígyó alakú Ekhidna gyermeke. Kerberosz háromfejű kutyaként született, és apjától óriási méreteket örökölt. A hatalmas teremtményt az istenek közül Hadésznek sikerült megszelídítenie, és így birodalmának őrzőjévé tennie. Kerberosz bárkit beengedett az Alvilág kapuján, azonban onnan ki senkit nem eresztett. Neve görögül azt jelenti, hogy a mélység démona. Mégis sikerült pár földi halandónak túljárnia Kerberosz eszén.
Így az első, aki az Alvilágba léphetett, Orpheusz volt, aki édes zenéjével elandalította a háromfejű szörnyet. Héraklész tizenkettedik munkája pedig az volt, hogy hozza fel Kerberoszt az élők világába. Az ókori görögök azt tartották, hogy amikor a halott rángatózik, akkor Kerberosz vérfagyasztó üvöltését hallja. Az Alvilágba Aineiasznak is sikerült lejutnia, aki a Szibüllától kapott altató hatású pogácsával kábította el a szörnyet.
Dante Isteni színjátékában Kerberosz a pokol 3. bugyrában élt.
VENUS ÉS MARS. LEUCOTHOE. CLYTIE
Szólani szűnt; kis idő tovatűnt, s rege-mondani csendűlt
Leuconoe szava rá; nővérei csöndben figyelték.
„Még a Napot, mindent ki irányít csillagi fénnyel,
őt is igázta a vágy; vágyáról szólok a Napnak.
Mars kéjelgését, mondják, legelőbb ez az isten
látta Vénusszal, mert mindent ő lát meg először.
Tettükön elszörnyed, tüstént elmondja a férjnek,
Juno sarjának, s a helyet meg a csínyt kibeszéli.
Veszti eszét és mit művész-keze mível, a munkát
ejti le: sok vékony lánc-szálat kezd kalapálni,
s hurkokat és hálót, finomat, mit a szem sose láthat;
művénél lengébb lengő lenszál se lehetne,
sem, mi tetőkről csüng lefelé, fonadéka a póknak;
s hajlást s érintést követővé, tette ügyessé.
Mesterien kerevetje köré teregette e szálat.
Hitvese jött, meg a kéjelgő hős véle az ágyba,
s ekkor az elmés férj által kieszelt fonalakba,
hév ölelés közben lekötözve, belégabalyodnak.
Lemnius ekkor ivor kapuszárnyát tárta ki tágra,
s hívta az isteneket; míg ők lekötözve feküdtek,
rútul; azonban eképpen rút vágy lenni egy éppen
nem szomorú isten; nevetett rajuk erre; sokáig
volt ez a történet kedvelt rege köztük az égben.
Nemfeledő Cythereia áll bosszút a beszédért,
s azt ki az ő titkos kéjét sértette szavával,
bünteti kéjvággyal. Hyperion gyermeke, szólalj:
mit használ alakod s a szined, sugaras ragyogásod?
Lám, ki tüzeddel egész földünk kerekét melegíted,
most magad új tüzön égsz; s noha mindent kellene látnod,
csak szűz Leucothoét nézed, már másra se szegzed,
mit vár mind a világ, szemedet. Megesik: Kelet-égen
túlhamarost felkélsz, későn buksz máskor a habba,
téli napot megnyújtasz azért, hogy benne gyönyörködj;
megfogysz olykor, a bú elmédből száll sugaradra,
s éji sötétséggel rémíted az emberi szívet.
Nem, mert föld közelében a hold bekerül közibétek,
terjed a halvány szín rajtad; szerelem haloványít.
Őt szereted pusztán, nem vágysz Clymenére, Rhodosra,
Circe szép anyját, Aeán aki él, se kivánod,
és Clytiét sem már, ki lenézve is annyira vágyott
hálni veled, s szenved, tőled sebesülten, a szíve
most is; Leucothoe tesz már sokakat-feledővé,
ő, kit a fűszertermő föld legszebbike szült meg,
Eurynome. De mikor felserdült lánya, az anyján
úgy tesz túl szépségben, akárcsak a többin az anyja.
Orchamus, apja, achaemenidáknak volt fejedelme,
hajdani Belusnak hetedik nemzésü utódja.
Hesperiának ölén legelésznek a Nap paripái:
nem füvet: ambrosiát; üditik, mindennapi munkán
túl, fáradt testük, hogy erős legyen új röpülésre.
Míg paripái amott szedegetnek mennyei étket,
s Éj a soros, vágyott hálóba hatol be az isten,
Eurynoménak, az anyjának képében a lányhoz;
s Leucothoét kétszer hat társnő közt leli, mécsnél,
míg a futó orsón lengő-puha lenfonalat fon.
És miután anyaként csókot nyom a drága szülöttre,
»Menjetek el, lányok; titkom van;« szól, »az anyától
el ne ragadjátok, hogy szóljon titkon a lánnyal.«
Megtették; s odabenn, immár tanu nélkül, az isten
így szólt: »Én vagyok az, ki az évet mérem örökkön,
én, aki mindent lát, aki által láthat a Föld is,
én a világ szeme. Hidd: tetszel nekem.« Ejti le félve
rokkáját remegő kézből a leány, meg az orsót.
Illik néki a félelem is. Nem késik az isten:
ölti magára saját arcát, ismert ragyogását.
Váratlan jelenésétől noha reszket a szűzlány,
hagyja panasz nélkül, hogy erőt vesz a fényteli rajta.
Most Clytie irigyen (minthogy fék nélkül imádta
őt régebben a Nap), s minthogy gyűlölte az ágyast,
közhírré teszi nászukat és viszi apja füléhez
végül a hírt. Ez felbőszült, s lányát a kegyetlen,
míg a leány esdő karjával a Napra mutatva
szólt: »Nem akartam, erőszak volt!«, földmélybe temette
szívtelenül, s magasan homokot hányt össze felette.
Ezt Hyperionnak fia szétveti hő sugarával,
és nyit utat néked, hogy fölvesd nimfai képed.
Mégsem tudtad már fölemelni fejed, mit a hantnak
súlya megölt, s vérnélküli test, már halva hevertél.
Szárnyas méneinek hajtója, mióta megégett
lángjai közt Phaethon, mondják, szomorúbb soha nem volt.
És a kihűlt tagokat sugarának hő erejével
fáradozott, ha talán tudná melegíteni létre;
csakhogy e hős akaratnak erős nagy gátja a végzet;
illatozó nektárral hát telehinti a testet,
hinti a hantot rá, zokog: »Eljutsz mégis az égbe.«
Mennyei nektártól átjárt szép teste a lánynak
foszlik szerte – s a föld illatban fürdik e testtől;
hantjának mélyén lassan gyökeret ver a tömjén,
szára ered, végül kimered csúcsával a sírból.
S most Clytiéhez (bár kínját tán menti szerelme
s kínja szavát, a gonoszt) a sugár ura már soha nem lép,
nem közelít ezután hozzá szerelem gyönyörével.
Ettől fogva a lány észvesztő vágyakozásban
sorvadt, társaitól távol, szabad égnek alatta,
éj s napon ült a csupasz földön, hajabontva, fedetlen,
hosszu kilenc napon át nem evett, nem ivott, csak a harmat
és a saját szakadó bús könnye mi éri az ajkát,
ott ült, nem mozdult: a Nap arcát nézte szünetlen,
s fordította fejét, ahogy az ment, egyre feléje.
Teste a földbe tapadt, mondják: majd rajta a halvány
szín halovány vérnélküli szárnak lesz szine; arcán
pír terjed, szirom is feslik, valamint violáé.
S most, noha már a gyökér ott fogja, a Napra forogva
issza a Nap fényét, változva is őrzi szerelmét.”