Melléklet

Lukianosz
Nősténykentaur írója
Edgar Allan Poe
Eureka írója
A nősténykentaur c. könyvön, mintha Poe felirat rajzolódna ki

5. részhez:

Sötét tenger: Az ismeretlen. Így nevezhették a geocentrikus, ptolemaiosi világképben a Föld  még ismeretlen, fel nem fedezett részeit, ami túl volt a látóhatáron, ahova még hajóval sem juthattak el.

A ptolemaiosi világkép: Kr. u. 2. sz: →Ptolemaiosz Klaudiosz alexandriai (ma Egyiptom) csillagász összegezte és gyakorlati célokra használhatóan táblázatos formába öntötte az ókori egyiptomi és görög csillagászati ismereteket.

Az égitestek keringését a geocentrikus világkép szerint a föld körüli gömbhéjakon képzelték el.

Ez ellen már ókori szerzők is lázadoztak, mint látszik nem sok sikerrel:
– számoszi Arisztarkhosz és a babiloni Szeleukosz pedzegette a Földnek a „Központi tűz” körüli keringésének eszméjét, de leszavazták őket.

Ekkor 5 bolygót ismertek: Merkur, Vénusz (Nap és a Föld közötti „belső bolygók”), Mars, Jupiter, Szaturnusz (Földhöz képest „külső bolygók”); ezekhez járultak még a Nap és a Hold, melyeket szintén bolygóknak tekintettek.

Herakleidész (Kr. e. 4. sz.), mert a Vénusz és a Merkur mindenkor a Nap irányából látszik,fel merte tételezni, hogy a Nap körül keringenek, -leszavazták

– Tycho Brahe (XVI. sz. vége!) kétközpontú (geoheliosztatikus) elméletében, ami már egy lépés volt a heliocentrikus világkép felé.

Galileo Galilei (Pisa, Itália, 1564. febr. 15.-Arcetri, 1642. jan. 8.): fizikus, csillagász, természetfilozófus A Kopernikusz-féle heliocentrikus, Nap-középpontú rendszer eszméjének lelkes terjesztője. 1609-ben a távcső föltalálását követő évben ~ elkészítette saját teleszkópjait, és nekilátott az égbolt vizsgálatának. Fölfedezte, hogy a Hold, mivel felületét hegyláncok és völgyek szabdalják nem lehet az arisztotelészi értelemben tökéletes gömb; a Tejút számtalan csillagból áll; a Jupiter körül 4 keringő holdat észlelt, ami megerősítette kopernikánus véleményében, mert az egyik fő ellenérv a Föld keringése ellen az volt, hogy a mozgó Föld „lehagyná” a Holdat. Fölfedezéseit 1610-től a Sidereus Nuncius c. közleményeiben tette közzé. „mindenki láthatja, hogy az égitestek haladnak az égen” De csak az látta, aki látni akarta. Műveit betiltották, eretnekségért elítélték

Newton munkája nyomán tisztázódott csak egy csomó minden,a 17. sz. végén, -a bolygók gyorsabb haladása földközelben, v. hogy a Nap nem a pálya középpontjában helyezkedik el, hanem az ellipszis egyik gyújtópontjában