Érkezés Faroba reggel, álmos kisváros
Kocsit béreltünk, nagyon kedves fogadtatás után a belvárosba igyekeztünk meginni az első portugál kávénkat. Kis nehézséget az okozott, hogy a parkolóautomaták nem igazán működtek. Nem tudom, mi a megoldás a bizonytalanság elkerülésére, mi végül hosszas tipródás után találtunk egy működőt, pár órás jegyet váltottunk, ami a cuki kisváros bebarangolására elégnek is bizonyult. Itt már egy pillantást vethettünk az óceánra, hát ez még akkora élmény nem volt, de kellett! 🙂 Az emléktábla felirata: „EMLÉKEZÉSRE A FARENSE-I HORGÁSZOKRA, JAIME NUNES-RA, JOSÉ-RA ÉS MANUEL MASCARENHAS-RA, AKIK 1943. NOVEMBER 30-ÁN ÉJSZAKJÁN MENTETTÉK MEG EGY EGY EGYESÜLT ÁLLAMOK BOMMBÁZÓJÁNAK TÚLÉLŐIT A TENGERBE FARO ELŐTT. Kattintson a teljes történetért”
Albufeira Faro és Lagos között sem kihagyós. Arra vonatkozó első megdöbbenésre az egyik legalkalmasabb hely, -hogy meglássuk, míg otthon szürkén szemerkél az eső, -milyen csodás is tud lenni egy táj.. ( míg persze ez valószínű fordítva is igaz )
Megérkezés Lagosba: A supermarche késő estig nyitva van, pizzát és meleg levest is lehet kapni benn a boltban, éhenhalásközeli állapotban segít átlendülni, bár evőeszköz nincs hozzá,- kell egy kis nonkomformitás ahhoz, hogy a pénztártól való távozás után helyben el tudja fogyasztani az ember. Utána viszont másnap reggelre remekül be lehet vásárolni, a polcokon sok-sok mosolygós zöldség és gyümölcs vár. A mangó nagyon finom.
2.nap: piac, Lagos városnézős tengerpart. Hamburger a parton, meg sör. A portugálok szeretnek és tudnak játszani, sportolni. Kávézóasztalnál kártyázni, parton, meg bárhol focizni, picle bell-ezni.
3. nap: Egy gyönyörű, de hosszú túra. Szendviccsel, folyadékkal érdemes készülni. És fürdőruhával, mert bár nem túl meleg az óceán, sokan megmártóznak benne, és nem tűnnek olyannak, mintha ezt megbánnák
4. nap Úton Liszabon felé Sagres, ami elsősorban nem a sörről híres,- de talán fordítva 
Európa kapujaként régen és ma.
Euvégi töprengő: Ha a porugálok körbehajózták a világot, begyűjtöttek rengeteg fűszert, állatot, kincset, növényt, kavicsot (amiket kidobáltak hazafelé, mert elsüllyedt volna a hajó)
Majd újra hajóra szálltak, elmentek Horvátországba, onnan lovaskocsival Mátyás királyhoz, -aki kedvenc ételével fogadta őket. Mi lehetett először a kedvenc étele? Rakottkrumpli vagy paprikáskrumplii esetleg a rántott hús? Avagy mi volt előbb? A krumpli a tojás vagy a paprika?
Sagres: a felfedezések kora előtt talán ez volt a világ vége
Képek sorban:
őrtorony 1, 2, 3
szaniter, ágyúk
természeti látnikell
boltkínálat és moziban világító cipőfűző
rabszolgatartás – múltnemfelejtő
felfedezések kora
Ezerszínű Liszabon vásárlásilag is mindenre ad lehetőséget:
Igazán különleges borok (pl zöld) is kóstolható itt, és sok helyen árulnak vegyszermentes eljárással készített borokat. Nagyon drága, de, ha megteheted, egy-egy kortyot érdemes kóstolni.
Utcácskák rengetege, a 7 dombon, amire a város épült.. és amit a park vigyázó szeme őriz 🙂
Ginja, nem érdemes kihagyni, -sok helyen kapható helyi különlegesség
Engem az olyan kis történetecskék, amik itt a házfalakon szerencsére megőrződtek, mint a táblán olvasható is
„Az ilyen sarkok gyakran összehozzák a társasági életet, a beszélgetéseket és a barátságot egy pad körül. Beco da Bicha az egyik ilyen, itt találkozik 3 Maria, mielőtt hazatér. Az ehhez hasonló példák teszik Alfamát egyedülálló hellyé, ahol az emberek és a környék ragaszkodik ahhoz, hogy összezavarodjanak,- az utóbbi szóra valószínű van szerencsésebb fordítás”
De aki a hagyományos értelemben vett művészetet kedveli, azért itt sem marad muníció nélkül:
