Isztambul – kultúra, gasztronómia és szakralitás


Kerengő dervisek

Kerengő dervisek

Otthon, ha a kezembe akarnának nyomnáni egy ilyen szórólapot, nem venném jó néven. De végülis, amit ez a papírka reklámoz, az egy időutazás, – nekem tetszik. Ha arra vetemednétek, hogy megnézzétek, érdemes előtte elolvasni, – amiket ott fotóztam

A szúfizmusban a dervis az, aki a muszlim szufi rend tagja egy sejk engedelmessége és gondozása alatt. A dervis szó a perzsa „darvish” szóból ered, szótári jelentése „küszöb” és „fakír”, amelyek azt a személyt jelölik, aki elfordul az anyagi világtól és Istennek szenteli magát.

A kerengés, a dervisi filozófia megértéséhez a programnak egyik helyét adó kultúrház falán kirakott tájékoztató anyagok nyújtanak némi segítséget:

A szimbólumok szintjén:
Dervisek kezei: Jobb kéz felfelé és bal kéz lefelé azt jelenti: „Istentől kapunk, az emberiségnek adunk”.
Dervisek keresztbe tett karja: Isten egységét bizonyítja.
Sikke: (Dervishes kúpos kalapja) a sírkövet ábrázolja.
Hırka: (Dervishes kabátja) a sírt ábrázolja.
Tennure: (Dervishes fehér ruha szoknyával) a lepel.
Vörös báránybőr: Ez a spirituális üzenet a sejket, a lelki vezetőt képviseli, aki pedig Mevlana mestert szimbolizálja, a piros a születést, az életet jelképezi.

A dervis-kultúra gyöpkere, lelki háttere a szufizmus, Szufista páholyok hivatalosan a Török köztársoság kikiáltásáig létezhettek


„A dervis páholyok azok a helyek voltak, ahol a dervisek a szekta többi tagjával együtt éltek a rend sejkétől függően. A derviseket képezték ki, és különböző feladatokat láttak el a páholyokban. A páholyok az Oszmán Birodalom idején is fontos intézményekként működtek egészen 1925-ig, amikor Atatürk, a Török Köztársaság alapítója bezárt minden rendet és remetelakot.

A főként az iszlám misztikus dimenziójaként elfogadott szúfizmust olyan eszközként határozzák meg, amellyel az ember megszabadítja személyiségét a rossz szokásoktól, megtisztítja lelkét, és Isten iránti szeretetével érettté válik. A „Tariqa” jelentése az út a szufi rend kifejezése, amely a 11. századtól kezdődően intézményesült, és nagy hatással volt az egyéni és a társadalmi életre. Az iszlám világban számos rend ismert. A legismertebb szerte a világon a Mevlevi Rend, amelyet Veled szultán, Mevlana fia 1273-ban bekövetkezett halála után alapított apja elképzelései keretében. A Mevlavi Rend egy olyan intézmény, amely teljes mértékben a szeretetre és a toleranciára épül.”

Devis böjt

A dervis által gyakorolt ​​fő rituálé a zikr, amely egy áhítatos formula ismételt felolvasását foglalja magában Allah dicséretére, mint az extatikus élmény elérésére.

40 NAP MAGYARSÁG 😊, -szeretem a google fordítót, és különösen izgalmas emiatt hungarian-nak lenni külföldön, Horvátországban már volt, hogy étellel is kínáltak miatta, dehogy már nem csak éhes, hanem magány is?!?

A „çile” szó egy szúfi kifejezés, amely a perzsa negyvenes számból származik, ami azt jelenti, hogy negyvennapos imádkozáson és magányon kell átesni egy tiszta és csendes helyen, miközben minimálisra csökkenti az étkezést, az italt és az alvást. Ezt a cselekvést azért hajtják végre, hogy egy bizonyos időre eltávolodjanak a nyilvánosságtól azzal a céllal, hogy önmagukat érjék el és neveljék az egot.


Zikr a Pallas Lexikon alapján, -említés, -különösen az isten nevének említése; a dervisgyülekezetek közös istentiszteleti gyakorlata, mely a rendek különbözősége szerint különféle alakban megy végbe; némely dervisrend zikrja csak litániaszerü csendes imákból áll; mások az isten nevét és az ezt helyettesítő  (ő) szót vad testmozgatás kiséretében kiáltják; mások a zikrt körbenforgással kisérik (táncoló dervisek); oly dervisek is vannak, kik a zikr során magánkivüli állapotba jutván, égő tárgyakat ragadnak kezükbe, éles eszközökkel szúrják testüket stb. Rendesen a hét egy bizonyos meghatározott napján tartják a zikrt a rendház erre rendelt helyiségében; vannak azonban ezenkivül évenkint ismétlődő zikrek, melyeket vagy általánosan mohammedán ünnepek alkalmából, vagy a rend valamely szentjének tiszteletére (mólid) ennek sírhelye mellett tartanak. A dervisek egy része zikrjeit nem zárja el a nyilvánosság elől; Konstantinápolyban és Kairóban akár máshitüek is jelen lehetnek a néző közönség között. A dervisségen kivül álló kegyes mohammedánok is szoktak zikrre gyülekezni, mely alkalommal isten dicséretét hirdető és a prófétát magasztaló litániákat szoktak közösen elmondani.

Az ideológiai háttér, azaz Mevlava filozófia rendszere

Univerzum és teremtés: Isten a valódi és abszolút lény. Minden lény, beleértve az embereket és az egész univerzumot is, Isten tükörképe. Minden a szellemek világából származik.

Ember: felsőbbrendű a világegyetem többi teremtményénél. Csak az emberi lény tudja megérezni az egyetlen létezés (Isten) lényegét, szépségét és jóságát. Az igazi hírnevet és értéket az ember csak a lelkében, azaz a belső világában való utazással ismerheti meg.

Iszlám: Mevlana szívből őszintén ragaszkodott az iszlám vallás alapvető elveihez.

Szufizmus: Mevlana szufizmusa nem tudásrendszer vagy képzeletbeli idealizmus, hanem a tudás, a felismerés, a szeretet és az eksztázis birodalma felé fordulás.

Világ: A világon, ami halandó, csak tükörkép. Az emberi lényt a függősége, – ettől a hamis, értéktelen és halandó világtól,- gátolja meg abban, hogy lelkében teljes egészében képes legyen felfogni a szeretetet

Isteni szeretet: Az élet értelme a szeretet a létezés, és a teremtés. A szeretet Isten egyik tulajdonsága.

: Mevlana, aki nem tett különbséget a vallások, a nyelvek, a fajok között, nem zárta ki a nőket ebből a hitszerből, – mindent Isten részének tekint. Számára nincs nemiség Isten jelenlétében.

a szórólapon még ez áll:

Isztambuli dervisek

800 éves hagyományként a török ​​kultúra egyik legfontosabb öröksége. Ezt az egyedülálló hagyományos rituálét 2005-ben az UNESCO az emberiség szellemi örökségévé nyilvánította.

Szufizmus és dervisek

A szúfizmus eredete az iszlám prófétájának életében és gyakorlatában és a Koránban rejlik. A szúfizmus az iszlám jól megalapozott és alapos értelmezését öleli fel, amely a szeretetre, a toleranciára, az istentiszteletre, a közösségfejlesztésre, valamint az önfegyelem és felelősségvállalás általi személyes fejlődésre összpontosít. A szufi életmódja az, hogy szeresse és szolgálja az embereket, elhagyja az egót és minden illúziót, hogy elérje az érettséget és a tökéletességet, és végül elérje Allahot, az Igazat, a Valódit.

Az Örvénylő Dervisek Rendje az iszlám hatalmas szúfi hagyományának egyik ága. A szeretet és a szolgálat egyetemes értékei, amelyeken minden szúfi osztozik, nagyon is releváns a mai társadalmi és politikai valóság szempontjából, és ez a rituálé, amelyet csak az Örvénylő Dervisek Rendje végez, ezeket az értékeket szimbolizálja a szívekben és a szívekben. milliók fejében szerte a világon.

egy fantasztikus kávékészítő workshop

Valódi, autentikus élményhez egy törökkávé készítő workshopon jutottunk, ahol maga az eseménynek helyt adó épület is egy csoda volt, bepillantást nyújt a mindennapokba, ahogy látni a folyosón sütögetést, a háztömb közepén folyó életet, és érezni az ódon falakból áradó lelkiséget.

A 2 órás program vége egy kávézaccból jóslás volt, természetesen opcionális jelleggel, dehát persze ki nem hagytam volna 🙂.

Amúgy bárhol elolvasható, hogy készül, de az itt megtapasztalható élménnyel. szerintem egyik leírás sem vetekedhet.

A dervisek és a kávézás kapcsolata, hisz mint tudjuk minden mindennel összefügg, és ez a város folyamatosan mesél

„Senki sem tudja pontosan, hogyan fedezték fel először a kávét. Történelmi források aarról tanúskodnak, hogy a kávét először Etiópiában használták gyógyászati ​​célra valamikor a 10. században, és a szúfi dervisek segítették elterjeszteni Jemenből az iszlám világ felé. Ezek a források azt is mesélik, hogy Arábiában az oszmán hódítást követően a császári fővárosban, Isztambulban a kávé kifinomult vendéglátási kultúrává fejlődött.

vallási és világi érdekek harca

Haga Sophia, az óriási csalódás

Az épület, amiről ódákat zengenek, csak úgy látogatható, hogy azok a részek, amik lent vannak, vagy az épület közepén, csak törökök által közelíthetőek meg, illetve, ha valaki imátkozni megy, – de akkor is, csak, ha néhány török nyelven feltett keresztkérdésre válaszl, – szóval, ha nem Vagy nagyon tudós iszlámhívő, akkor felejtsd is el a könnyező oszlopot, meg sokmindent, amiről a Wikipédia ír, valamint azt is, hogy középen megállva érzékelhesd az épület csodáit. És mindezt úgy, hogy világörökség, – hát gratulalni tudok, és persze fizetni, hogy az amúgy tetszetős, és néhol nem letakart keresztény kultúrkörhöz tartozó érdekességeket Amúgy a képeinek, tárgyainak sok magyar vonatkozása van, de így azokat már nincs is kedvem leírni, érdekességek róla pl itt is olvashatóak

A Yeni Jami viszont egy gyönyörű Dzsámi, a kapuja nyitva mindenki előtt, és csak egyszer zavartak ki, de akkor is győzhetett a balkáni mentalitás,és a figyemem lankadtával vissza lehetet menni, mintha csak a kötelező körét futotta volna le valaki.

Van benne egy könyvespolc, ahol ingyenes anyagok vannak, és segítőkészen próbálják elmagyarázni, hogy mi a köze az iszlám vallásnak a kereszténységhez, a Bibliához. Nem tudom, ezesetben mivel magyaráznák a Haga Sophia kirekesztő működését, – valószínűleg azok is csak elszenvedői egy kisstílű politikai játszma következményeinek, – miként ezt mi is ismerjük, ( lásd budai látképből való kizárás ), – de nem volt alkalmam megkérdezni ezt sem, – majd talán legközelebb.

A Galata híd lábánál tündököl, így a turistáknak ékes irányzékul szolgálhat éjjel és nappal is. Érdekesség, hogy építtetője nem szultán, hanem szultána, mert bizonyos korokban a szultánok gyerekként jutottak hatalomra, így helyettük a tényleges hatalmat anyjuk gyakorolta.

A fotós kívánsága egy hokedli lenne, ahol a cipőjét le tudja vetni, de bent lehuppanva a puha szőnyegre képes volt feledni ezeket a kisebb nehézségeket. 😊

földrészek közt hajókázás, és további programok

És, ha Galata híd, a Yeli Jami oldaláról indul egy kishajó rendszeres járatként Törökország Ázsiai részére. Kb 500 forintért egy nagyon kellemeset lehet hajókázni a Boszporuszon. A jól időzített visszaúton, még a naplementében is gyönyörködhettünk.

Szívből tudom ajánlani továbbá, hogy a művelődési ház további táncos programjainak bármelyikére üljetek be, és hogy a Haga Sophián kívül bármelyik mecsetbe lépjetek be, és ha olyan szerencsétek van, hogy a pár óránként kezdődö ceremónia előtt nem zavarnak ki Titeket, akkor az egyik sarokban tiszteletteljesen meghúzódva nézzetek végig egy Mekka irányába induló imát

Törökország rendelkezik azzal a fantasztikus földrajzi adotsággal, hogy két földrészen is jelen van, itt akár röpke pár óra alatt megtapasztalhatjuk, hogy mennyire el tudnak olvadni a különbségek, a félelmek. Hogy tudnak összeolvadni kultúrák, innen – onnan mondjuk néha kiszorítják egymást, – mintha csak néhány élő organizmusról lenne szó.