Brüsszel

A város, ahol meg lehet rendezni a Pride-ot, ahol nincs kiutálva az Ezrovíziós dalfesztivál, ahol mindenfajta különcséggel bíró emberek tudnak együtt létezni a hagyományokkal, ahol a templomok nem bezárják a kapuikat, és nem teszik fizetőssé a látnivalókat, viszont helyet adnak a kreatív önkifejezésnek, és a különböző (igen, vallási is!) kultúráknak. Ahol színesek a kirakatok, az utcák és az emberek, ahol a parkokban fűre lépni is szabad.
A teljesség mindenfajta igénye nélkül:

Manneken pis

..a kisfiú, mint falfestmény, mint szobor, mint ember, vagy épp, mint jegesmedve

Néhány szép épület itt is valószínű a szállodaorigarhiák birtokába került, de sok épület még a közösséget szolgála, ráadásul sok közülük ingyen, ez épp talán nem:

utcai dallamok, – érdemes hanggal:

Manneken pis induló

egy-két szerény zenész angyalka 🙂
katt, – bocsi, ezt meg csak így sikerült 🙂


egy speciality kávézó a Manneken pis közelében a Jeanneke pis utcájában

inspiráló idézetek és boltocskák

metróra szállva, hazafelé megtanulmányozható a metró népe vagy a szerzett zsákmány

Itt híresült el az ereszcsatornás mutatványával Szájer József a Covid alatt